A farsang a vígság azon időszakát jelzi,

mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi.

A Farsangot rendesen  jan. 6-ától hamvazó szerdáig számítják.

Velencében már István-napján (dec. 26.), Spanyolországban pedig

Sebestyén-napkor (jan. 20.) kezdődik a Farsang,

Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző

11 napot mondják Farsangnak. illetve karnevál-nak.

Sok helyen a hamvazó szerdát megelőző héten tartják

a voltaképpeni Farsangot, mely minálunk húshagyó kedden éri el

befejező tetőpontját.

A Farsang hazája Olaszország, manapság is az olasz,

különösen a velencei Farsang vagy karnevál utolsó hete

a leghíresebb népünnepek közé tartozik Farsang ma .

A farsang vízkeresztkor (január 6.) kezdődő

és hamvazószerdáig (változó időpont) tartó, évszázadok óta

évente megismétlődő ünnepsorozat,

nagyon gazdag szokáshagyománnyal.

Megelőzi a karácsonyi ünnepkör,

és követi a húsvéti ünnepkör, pontosabban annak kezdete,

a húsvétot megelőző 40 napos böjt.

A hagyományok szerint ez az önfeledt mulatozás,

dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől

és köszöntjük a tavaszt.

Farsangi népszokások

A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget -

sikertelen üldözését követően végül - a keresztény egyház is elfogadta,

és keresztény elemekkel ruházta fel.

Bár a farsang hazája Olaszország,

Magyarországon a német fasching szót vettünk át

a karnevál helyett ezen időszak, és a hozzátartozó

hagyományok megnevezésére.

Nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep,

alapvetően néphagyományokra épül.

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm,

szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik,

azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt.

A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni.

Hagyományosan ilyenkor tartották az esküvőket is.

A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang,

alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés.

Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk,

a mohácsi busójárás is.

Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek,

kocsonya, káposzta és a farsangi fánk terjedtek el.

A farsang utolsó napja húshagyó kedd,

és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja.

Ezt egy napra felfüggesztve, torkos csütörtökön elfogyasztották

az összes maradék ételt.

A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége

és egyben étele a farsangi fánk.

Garantáltan még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki,

hogy legalább farsangi időszakban ne csábuljanak el

egy finom farsangi fánk kedvéért!

Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni!

A jó hír az, hogy a bonyolultnak és kényesnek tartott

szalagos fánkon kívül más fánkok is léteznek,

érdemes változatosságot vinni a fánk repertoárunkba..

A farsangi szokáshagyományokhoz tartozó farsangi fánk

ugyan csábítóan finom édesség, mégis elkészítésére általában

csak a bátrabbak vállalkoznak.

A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta,

amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében

baracklevárral töltünk.

Nemzetközi kitekintés:

természetesen a különböző nemzetek saját fánkja,

fánk megfelelője is megtalálható, így a német Berliner Krapfen,

az amerikai donut, a francia beignet.

A legismertebb farsangi fánk a szalagos fánk,

amely nevét a barna fánkon körbefutó,

a fánk tökéletességét jelző fehér csíkról kapja.

Ahhoz, hogy ez a szalag és a fánk is tökéletes legyen,

bizony kell némi rutin, és néhány fortély, például:

kiváló és szobahőmérsékletű alapanyagok, a megfelelő fánk méret,

bőséges és kellő hőmérsékletű olaj, stb.

A farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú,

aranybarna színű, gömbölyded.

Szintén ismert még a csöröge, vagy forgácsfánk,

és a rózsafánk, ezek elkészítése némileg egyszerűbb,

de szintén olajban történő sütést igényelnek.

Farsangi fánk

Forrás: képek - Vámosi Tamás festményei

www.mngsz.com