aki megenné az egész sonkát!

Február régi magyar neve Böjtelő hava,

jelezvén a farsang utáni és húsvét előtti időszakot.

A meteorológusok Télutóként tartják számon,

a régi Székely-Magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezik,

eleink pedig Szarvastor havának nevezték februárt.

A Nap a Halak jegyébe lép.

Népi mondóka

Gyertyaszentelő melege
sok hó a jégnek előjele
Gyertyaszentelő hidege
Kora tavasznak előhírnöke.

Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja
Ég áldását bőven adja.


Február jeles napjai:

Gyertyaszentelő (február 02.)
Balázsolás (február 03.)
Ágota napja (február 05.)
Dorottya napja (február 06.)
Apollónia napja (február 09.)
Skolasztika (február 10.)
Elek napja (február 11.)
Bálint napja (február 14.)
Zsuzsanna napja (február 19.)
Üszögös Szent Péter (február 22.)
Húshagyókedd (február 23.)
Hamvazószerda (február 24.)
Jégtörő Mátyás (február 25.)


Népi hagyomány szerint februárban:

felkészülünk a tavaszi munkákra,

ha az olvadás beáll; a víznek szabad folyást nyitunk.

A gyümölcsösben az egymást sikló ágakat lemessük;

hernyófészkeket irtjuk.

Tehenek borjadzásakor gyakran és bőven kell almozni,

s fogadni kell a megszülető utódokat.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony hava

Ezen a napon a római katolikus egyház Szűz Mária megtisztulására emlékezik.

A gyertya fénye Máriát is ünnepli, mert ő hozza a templomba a "népek megvilágosítására" szolgáló igazi Fényt. Ünnepe az egykori római birodalomig nyúlik vissza, ezen a napon ünnepli az egyház Jézus templomi bemutatását. A szentelt gyertya ünnepe, Krisztus jelképe:

a Világ Világossága -, mert a gyertyafénye elkísér bölcsőtől a koporsóig.

Ehhez tartották magukat egykor a falusi emberek.

Ezért február második napján megszenteltették templomaikban a szalaggal átkötött gyertyákat, amelyeket aztán szekrényekben vagy a ládafiában őriztek, és csak akkor vették elő, ha:

- Haldoklott valaki a házban - a gyertyát a kezébe tették, hogy: "annak fényénél múljon ki a világból"

- Szentelt gyertya égett továbbá a halott mellett.

- Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották.

- Vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen szentelt gyertyát kell gyújtani.

- Valószínűleg hasonló védelmi célzattal falaztak szentelt gyertyát az épülő házba is.

- Szentelésről hazatérve a kilincsre is helyeztek egy kis darabot a gyertyából, hogy békesség legyen a házban.

- A gyümölcsfákat is megveregették a szentelt gyertyával, hogy bőven teremjenek.

A megszentelt gyertya pedig minden bajra jónak bizonyult.


Népi megfigyelések:

Népi időjárás- és termésjósló hiedelmek,

amelyek Gyertyaszentelő Boldogasszony napjára érvényesek:

Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő,

hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek.

Ugyanígy Üszögös Péter és Mátyás napján.

"Itt a gyertyaszentelő, a pincekulcsot vedd elő.

Ha fénylik, ha nem; nem bánom, majd búsulhatunk a nyáron.
De most az nem való ide, bort az asztalra ízibe."

"Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon,

minthogy a nap süssön".

Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél,
Nem tart sokáig a tél.


Szép és állandó idő következik,

ha délkeleti szelek vannak, ha a Hold igen fehér,

ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen.

Rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugati szelek vannak,

ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik,

amit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.

- Ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta,

utána még sokáig fog hallgatni

- Ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón,

addig fog még a hó beesni

Ez a nap az, amely a mai napig kicsalja a gyerekeket,

szülőket az állatkertekbe, a tévéstábok pedig kamerákkal lesik,

hogy vajon szegény medve kijön, vagy marad a barlangjában.

Mit jegyzett fel erről a napról Jókai Mór?

A medve időjóslás Jókai fejében született meg, vagy régebbi?

Erről mit sem tudunk, de íme, hogy látta a nagy író,

a medve viselkedését ezen a napon...

Jókai Mór Az új földesúr című regényben így ír:

"Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve.

Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban,

az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok.

Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját,

kijön széttekinteni a világban.

Azt nézi, milyen idő van!

Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad,

az ég tavaszkék, ostoba cinkék

elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak,

s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt,

pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak;

ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek,

akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik;

talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább;

- mert ez még csak a tél kacérkodása;

mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.

Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve,

hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet,

csikorognak a fák sudarai,

s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg,

mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár;

a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani;

mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik;

a nap megvénült, nincs többé semmi ereje,

elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok!

- Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról;

ha a farkas ordít az erdő mélyén:

akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit

és kinn marad; nem megy vissza többet odújába,

hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek.

Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét.

Csak hadd fújjon, hadd havazzon,

hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját,

annál hamarább vége lesz.

S a medvének mindig igaza van."


Közmondások:

Válogat, mint a jóllakott medve a vackorban.
Ne igyál előre a medve bőrére.
Alszik, mint a medve.
Erős, mint a medve.
Megszokta, mint medve a vackort.
Előre iszik a medve bőrére.
Szereti, mint medve a mézet.

 

Forrás: csaladinet.hu