Jelképek - virágok

szelíd báj, háromféle színe miatt a Szentháromság, néphitben a 3 pár sziromból 2 az irigy mostohát, 2 annak lányait, 2 két árvát jelképez (Móricz-Árvácska)
babér:
halhatatlanság (a hősök babérkoszorúja), Apolló szent növénye, Daphné miatt, aki szerelme elől menekülve babérfává változott
bazsalikom:
a gyarmatosító angoloknak köszönhetően került a konyhába. Az 1570-es évektől egyre divatosabb ''angol kerti fűszernövény''. Századokon át ízesítette a brit szigetek ételeit. Valami rejtélyes okból kifolyólag Albionban jelenleg méltatlanul mellőzik. A Tudor királyok idejében a háziasszonyok egy cserép bazsalikommal ajándékozták meg a házukba látogatót. Indiai eredetűnek tartják: ott bokor formájában évelőként is megél, Visnu és Krisna istenek szent növénye. Malajziában és Perzsiában sírokra ültetik, az egyiptomi nők pedig szeretteik sírjait szórják be virágjaival. Nyugat-afrikai és indonéz fajtáit elsősorban lázcsillapításra használják. Az ókori görögöknél a szerencsétlenséget szimbolizálta. Moldáviában máig él a hit, miszerint ha egy férfi bazsalikomot fogad el egy leánytól, azt haláláig szeretni fogja.
bogáncs:
szúrós, rossz természet
borostyán:
elszántság, hosszú élet, öröklét
búzavirág:
tisztaság, spiritualitás
fagyöngy:
bölcsesség, halhatatlanság, gyógyító, varázslatos erő
gyöngyvirág:
szeretet
ibolya:
remény, szerénység, megújulás, illetve Mária alázatossága, és Krisztus szenvedéseire is utal
írisz:
amelyet az ókorban neveztek el szivárványnak, és így mint a megígért szövetség jele szerepel a bűnbeesés ábrázolásain, az Ó- és Újszövetséget összekötő Keresztelő János mellett, miközben kard alakú levelei Mária hét fájdalmát testesítik meg
kakukkfű:
az ókori görögök szerették kakukkfüves aromafürdőkben áztatni magukat, a germánok viszont isteneik jóindulatára pályáztak, amikor kakukkfűvel áldoztak reggelente. A keresztények számára Mária-szimbólum az örökzöld növény. Római feljegyzésekben 2000 éves írásos bizonyítékok vannak a kakukkfű gyógyhatásaira, melyek szerint a kakukkfű főzete távol tartja, ill. gyógyítja a megfázást.
kamilla:
mint gyógynövény, Mária lelki gyógyító erejének jelképe
kankalin:
kulcscsomóként lecsüngő virágzata miatt Szt. Péter kulcsait szimbolizálja, átvitt értelemben Mária jelképe is, aki fia által nyitotta meg az emberek előtt a mennyországot
krizantém (őszirózsa):
hosszú élet, halhatatlanság. Keleten királyi virág, a japán császári címerben is megtalálható, mint az erényesség, kitartás szimbóluma. Fehér: emlékezés
liliom:
tisztaság, ártatlanság, de bódulat szimbóluma is. Az egyetlen virág, amit Krisztus nevén nevez az Újszövetségben, ezért már nagyon korán annyira népszerű lett, hogy végül V. Pál pápa 1618-ban jónak látta szabályozni művészi felhasználását. A tisztaság szimbólumaként Máriához és a szentekhez rendeljük, az Énekek énekében emlegetett liliom is Máriára utal, a kiváltságot jelképezve. A Bibliában a liliom még az isten akaratára való hagyatkozást, vagyis a gondviselést is jelképezi
„Nézzétek a mezők liliomát, hogyan nőnek, nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak”.
(Bourbon liliom) A liliom erős, fűszeres bódító illata ellentétben áll megjelenésével, a szellem és az érzékek együttesét, ellentétét is jelezheti.
lóhere:
gyarapodás, jólét, lelki egyensúly, szerencse, (Lottó, Totó, szerencsejátékok, Újév)
mályva:
Mária gyógyító erejét szimbolizálja. Korea nemzeti virága, Kínában az állhatatosság jelképe
margaréta:
a görög ’margarisz’ (gyöngy) szóból ered, a kiontott könnyek szimbólumként Krisztus és a vértanúk szenvedésének jelképe. Néphitben sorsjelkép (szeret-nem szeret)
mimóza:
érzékenység
napraforgó:
szoláris karakter, sugárzás, nagyság, szellemi megvilágosodás iránti vágy, befolyásolhatóság - arra fordul, amerről a legtöbb fényt kapja
nárcisz:
önimádat, de a Biblia alapján a Paradicsom virága, a feltámadással is összefügghet
nefelejcs:
hűség, az isteni parancsok megtartása. Régi magyar neve szemvigasztaló
nőszirom (írisz)= szivárvány):
Mária szimbóluma, a szivárvány révén a Krisztus által megújított szövetség jelképe is
luxus vágy, Keleten a kifinomultság, műveltség, gyöngédség szimbóluma
áhítat, (Anyák napja- Orgona ága…)
páfrány:
szelíd természetesség, őserő
pipacs:
heves, de mulandó fellobbanás, bódulat.
pünkösdirózsa:
Paeonia fajok családjába tartozó növény hazája Kína, ahol közel 2000 éve termesztik. Nevét a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paion-nak köszönheti. Évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették. Gyökeréből készült kivonatával gyógyítottak sárgaságot, reumát és egyéb betegségeket. Ez annál is meghökkentőbb, mivel a növény egésze mérgező, kivéve a tavasszal és ősszel kiásott gyökérgumókat.
rózsa, fehér:
tiszta szeretet, távolságtartás, Szűz Mária epitheton ornansa, a „tövis nélküli rózsa”, minthogy ő mentes volt az áteredő bűntől. A reneszánsz képeken a rózsafüzérek Mária tövis nélküli rózsakoszorúira utalnak. Árpád-házi Szt. Erzsébet virága.
rózsa, piros:
női szimbólum, szerelem, szenvedély, szenvedés
szarkaláb: sarkantyús virága miatt a lovagság és a lovagokat védelmező Mária szimbóluma, de gyógynövény volta miatt a lelki vakságból kigyógyító Krisztusra és Máriára is utalhat, formája miatt a szem körül
százszorszép:
Mária könnyei az egyiptomi menekülés idején. Gyermekkori gondtalanság, játékosság
szegfű:
Passió, Krisztus kereszthalálának szimbóluma. Másrészt világi szerelem , életöröm, hiúság
tavirózsa:
lelki fejlődés, teremtés
tulipán:
természetesség, játékosság, vidámság, a 19 sz.-i székely szerelmi szimbolika jellemzője. Magyar népművészet: a tulipán a liliomot helyettesíti, a XVI. században került hazánkba Batthyány Boldizsár kertjébe, majd alig száz év elteltével már a parasztkertek – és a népdalok – kedvelt virága lett
vadvirágok:
természetesség, szabadság, frissesség
vadrózsa:
a remeteéletre utal, (pl. Mária Magdolna mellett)






