Július az év hetedik hónapja, és 31 napos.

A római naptárban, kezdetben ez az ötödik hónap volt.

Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös") volt a hónap neve,

csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra.

A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

Egészen a 18. századig a hónap nevét a Júlia keresztnévből származtatták.

 

 

 Július 1. - Magyar egészségügy ünnepe

 

 

 

 Ezen a napon 1818-ban született Semmelweis Ignác Fülöp

magyar orvos, az „anyák megmentője".

Minden év július elseje a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe.

 

 

Július 4. - Nándorfehérvár /ma Belgrád/ ostroma

 

1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek)

Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték a várat.

II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő

ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével

a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

Az egyesült magyar sereg visszaverte II. Mehmed támadását,

majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló

keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre.

Az eseményt a magyar hadtörténelem az egyik legjelentősebb

magyar győzelemként tartja számon.

A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további terjeszkedését.

A déli harangszó az egész keresztény világban

az óta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet,

 

 Július 5. - Csontvári Kosztka Tivadar születésnapja

 

Ezen a napon született1853-ban Csontváry Kosztka Tivadar magyar festő.

Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve

otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult.

Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette.

Mintegy száz nagyobb művet alkotott.

Míg külföldi kiállításairól a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak,

itthon nemigen ismerték el.

Ehhez különc életvitele is hozzájárult.

Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják,

de nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.

 

		A festő önarcképe (1900 körül)
Zarándoklás a cédrusfához
Magányos cédrus

 

Július 8. - Magyar Wikipédia

A magyar Wikipédia a Wikipédia nyílt internetes enciklopédia magyar nyelvű változata. A ma is működő, magyar felületű és magyar kezdőlappal bejelentkező nemzeti Wikipédia 2003. július 8-án indult el a http://hu.wikipedia.org/ címen. Az első szócikk az Omega (együttes) volt. A magyar Wikipédia nagyjából 300 állandó, aktív szerkesztővel rendelkezik. Akárcsak a Wikipédia más nyelvi változatai, a magyar Wikipédia is a MediaWiki szoftverre épül, és a Wikimédia Alapítvány egy az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett nonprofit szervezet biztosítja hozzá az infrastruktúrát. A Wikipédiát mintegy 350 gépből álló szerverpark szolgálja ki. A szerverek nagy része a floridai Tampában található, egy része pedig Amszterdamban.

 

 

 

 

 Július 10. - Nikola Tesla születésnapja

 

    1856.július 10-én született a mai Horvátország területén,

     Smiljanban Nicola Tesla, a híres fizikus,

     villamos- és gépészmérnök, feltaláló.

    Munkássága az elektromosság, mágnesesség

    és gépészet területéhez kapcsolódott,

    a világ egyik leghíresebb tudósa, feltalálója volt.

    Közel 150 szabadalmát jegyezték be,

   róla nevezték el a mágneses indukció SI mértékegységét.

 

 

 

 

 

  Július 10 - Vasutas nap

 

 

    A hagyományokhoz híven, július második hétvégéjén rendezik meg,

   a Vasutasok Napját.

    Hagyománnyá vált az országban, hogy ezen a napon

    az ország nagyobb városaiban juliálisokat rendeznek,

   többek között a Magyar Vasúttörténeti parkban is, Budapesten.

    Ezen a napon kerül sor a vasutas tisztavató ünnepségre is.

 

 

 

 Július 13. - Nagymamák Világnapja

 

A nagymamák sok mindenben egyedit alkotnak.

Ők készítik a legfinomabb süteményeket, lekvárokat,

és ők tudják a legtöbb mesét, a legtöbb verset.

Ők azok, akik kiszínezik gyermekkorunkat.

                                                                  A jóságos, vajszívű nagymama biztos támasz minden unoka számára.

                                                                  Elkényeztet, óv és véd, elhalmoz szüntelen szeretetével.

                                                                 A „jó öreg" nagyi minden problémára talál megoldást, nincs számára lehetetlen.

 

 

Fecske Csaba: A nagymamánál   A nagymamánál jó, csak ott jó igazán. A nagymamának sok keze van, de ez igaz ám! Egyik kezével főz, a másikkal mosogat, a harmadikkal fejemen egy dudort borogat. A nagymamánál jó, mert ott van nagyapa, aki a mezőről tücsökszavú estét hoz haza.

Sík Sándor: Nagymama   Ott látom ülni csipkés ablakában. Édes sült alma-illat lengi át A kályháról a tiszta kis szobát. Táncol kezén öt karcsú tű vidáman. Nagy ókulája kifelé tekint ű, Mert a kertajtó csattan odakint: S nekipirulva hógolyó-csatában, (Lármás kutyuskák, egy a más nyomában), Jönnek a lesett unokák.

 

 

 Július 14. - William Hanna születésnapja

 
1910. július 14-én született William Hanna amerikai rajzfilmkészítő, producer.

Társával, Joseph Barbera-val 1957-ben alapították meg

a Hanna-Barbera stúdiót, ahol számos rajzfilm-klasszikust keltettek életre:

Foxi Maxi, Frédi és Béni, Maci Laci, Tom és Jerry,

a Hupikék törpikék és Scooby-Doo történetei a világ minden táján ismertek.

 

William Hanna és Joseph Barbera

 

A Flinstone család

 

Maci Laci

Foxi Maxi

 

Scooby-Doo

Tom és Jerry

 

 

Hupikék törpikék

 

  

Július 15. Endresz György és Magyar Sándor átrepülik a Atlanti-óceánt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az első világháborúban a 64. repülőszázad pilótájaként vett részt,

több kitüntetést kapott.

A „Justice for Hungary" 1931. július 15-én startolt

az új-foundlandi Harbour Grace repülőteréről,

Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral a fedélzetén.

Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat

a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette,

gyorsabban, mint addig bárki.

    A korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélységig

 az európai kontinens belse

  Endresz és Magyar a világon tizenötödikként repülték át az óceánt

 

 

 Július 16. - Karmelhegyi Boldogasszony

 

„A karmelhegyi boldogasszony – ez Szűz Mária – meglátogatja rokonát, Erzsébetet. De keresztül kell neki menni a Karmelhegyén. Úgy tudtuk, hogy ha mán esőbe megy át a hegyen másodikán, akkor esőbe is gyün vissza tizenhatodikán. Úgyhogy ha július másodikán esett az eső, akkor esős maradt az idő július 16-ig." (Endrődi Füzetek 4.: Népszokások Endrődön, 124. p.)

 

 

 Július 17. - Nagy László születésnapja

 

Nagy Lászó költő, műfordító, szerkesztő a Veszprém megyei Felsőiszkázon 1925. július 17-én (a családi emlékezet szerint azonban július 14-én) született. Apja Nagy Béla (1889–1969) mintagazda, egy időben a falu bírája, anyja a nyárádi születésű Vas Erzsébet (1905–1995) volt. Négy gyermekük közül László a második, István, aki Ágh István néven vált jeles költővé, a negyedik. A szülői ház 1984 óta emlékmúzeum. Gyermekkori betegsége miatt élete végéig járógéppel járt. 1945-ben érettségizett, 1946-ban az Iparművészeti Főiskola, 1947-ben a Képzőművészeti Főiskola rajz szakos hallgatója volt. 1943-tól kezdően rendszeresen verselt. 1949 könyvnapjára, június elején megjelent első kötete, a Tűnj el fájás. Újságíróként, majd műfordítóként dolgozott. 1952. augusztus 20-án házasságot kötött Szécsi Margit költővel. 1959-ben az Élet és Irodalom képszerkesztője lett. Haláláig ez a munkahelye, a legutolsó években a lap főmunkatársa.

1957-ben jelent meg először gyűjteményes kötete, a Deres majális, ezt követően1965-ig nem adták ki könyvét. A Himnusz minden időben azonban áttörést hozott. A következő esztendőben – a három József Attila-díj után – megkapta a Kossuth-díjat, s lírája rendkívül népszerű lett. Rangos nemzetközi elismeréseket is kapott. 1976-ban a bulgáriai Szmoljan városa díszpolgárává választotta, halála után pedig emlékmúzeumot avatott tiszteletére. Gyűjteményes kötete 1966-ban, újabb verseivel és válogatott műfordításaival kiegészítve 1967-ben jelent meg. Az 1960-as évektől ismét létrehozott képzőművészeti alkotásokat, festett, rajzolt, faragott. Illusztrált néhány verseskönyvet. Első kiállítására már csak posztumusz került sor 1979-ben a hatvani múzeumban.

 

1978. január 30-án hunyt el. A Farkasréti temetőben lévő síremlék kopjafa

Szervátiusz Tibor műve.

Szécsi Margitot 1990 végén helyezték társa mellé örök nyugalomra.

ADJON AZ ISTEN

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet --
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon ugyis, ha
nem kérem.

 

 Július 17. - Füst Milán születésnapja

 

Fürst Milán Konstantin néven született 1888.július 17-én, Budapesten. A huszadik század magyar irodalmának jelentős alakja: író, költő, drámaíró, a magyar szabadvers megteremtője, a Nyugat nemzedékének egyik kiemelkedő alakja. Ifjúkorától fogva jó barátja volt Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. Velük együtt ismerte meg a világirodalom modern törekvéseit. Világnézete tulajdonképpen pesszimista: elkomorította a világban tapasztalható gonoszság, ostobaság, szerencsétlenség. Közben azonban elválasztotta az igazi pesszimistáktól feltétlen emberszeretete, embertisztelete és együttérzése a szomorúakkal.

Háromszor kapta meg a Baumgarten díjat, 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. 1967.július 26-án halt meg Budapesten.

 

 

 

  
 

 

 

Július 19. - Móra Ferenc születésnapja

 

Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született,/ 1879. – 1934./ író, újságíró, muzeológus.
Pályáját versírással kezdte.

Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának

egyik legérzékenyebb ábrázolója volt.

Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor

és az élőbeszédhez közelálló világos stílus jellemzi.

Később érdeklődése az ifjúsági irodalom felé fordult.

1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt.

Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát

gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették.

 

 

 

 Július 20. - Az első magyar nyelvű biblia megjelenésének napja

 

1590.július 20-án készült el Vizsolyban az első magyar nyelvre lefordított biblia

. A nyomtatás helyszíne és fordítója, Károli Gáspár miatt

Károli Bibliának és Vizsolyi Bibliának is nevezik

 

 

A Biblia 2412 oldalas, súlya kb. 6 kg

 

 

 Július 22. - A Hold napja

 

Annak emlékére, hogy az Apollo-program keretében az Apollo–11 legénységének két tagja,

 

         

    

 

Neil Armstrong és Edwin Aldrin 1969-ben ezen a napon léptek a Holdra.

 

 

 Július 24. - Bay Zoltán születésnapja

 

1900. július 24-én született Gyulaváriban Bay Zoltán fizikus,

a Magyar Tudományos Akadémia tagja. nevéhez fűződnek

a sikeres Holdradar-kísérletek, a fotoelektron-sokszorozó

és a fénysebességre alapozott méterdefiníció megalkotása.

 

 

Ugyan e napon, 1985. július 24-én hozta forgalomba New Yorkban

a Commodore International vállalat a Jay-Glenn Miner vezetésével kifejlesztett

Amiga 1000 típusú személyi számítógépet.

 

 Július 25. - Szent Kristóf napja

 

Kristóf azon szentek sorába tartozik, akiknek a létezését történetileg nem lehet egyértelműen igazolni. Ő az úton járók, utazók patrónusa. Volt egy hatalmas folyó, melyen a zarándokok mindig csak nagy félelemmel tudtak átkelni. Egy remete azt ajánlotta Kristófnak, hogy hatalmas erejét itt állítsa az emberek szolgálatába, azaz ha a folyóhoz érkezik valaki és fél a víz sodrától, segítsen az átkelésben. Egyszer egy szegényes külsejű gyermek állt kunyhója előtt, és a segítségét kérte. Kristóf szívesen teljesítette kérését, már csak azért is, mert a kicsi könnyű tehernek ígérkezett hatalmas vállainak. Amint azonban a folyó közepe felé tartott, a teher mind nehezebb lett, mintha ólmot cipelt volna. Csaknem a víz alá merült a súlya alatt, s minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen a túlsó partra. A gyermek fölfedte magát, mondta, hogy ő Krisztus, és vele hordozója a világ terhét cipelte a vállain.

 

 

Július 26. - Megjelenik az első mesterséges nyelv/eszperanto/tankönyve

 

L.L. Zamenhof 1887. július 26-án Varsóban megjelentette

a "Nemzetközi Nyelv" című könyvét.

Mára a világ legtöbb országában beszélik és művelik a nyelvet.

Az eszperantó nyelv nem kötődik nemzetekhez vagy országhoz.

Így jellemzi egy mondás:

Eszperantó-országban soha nem megy le a nap azaz:

a Föld bármely részén találni eszperantistát, akire éppen süt a nap.

"Az eszperantó az egész világé!" Ő saját magát nem

az eszperantó nyelv szerzőjének, hanem kezdeményezőjének nevezte.

 

 

 

 

 Július 27. - Eötvös Lóránd

 

Eötvös Loránd 1848. július 27-én született elszegényedett arisztokrata család sarjaként. Édesapja báró Eötvös József író, politikus, édesanyja Rosty Ágnes, keresztszülei Trefort Ágoston és Rosty Ilona. Középiskoláit magántanulóként, illetve a pesti piaristáknál végezte, 1865-ben érettségizett. Az érettségi után beiratkozott a jogi fakultásra, matematikát is hallgatott, az ásvány- és kőzettannal ismerkedett, kémiai oktatásban részesült. Végül is, az érdeklődési körének megfelelően, a természettudományokat választotta.

1870-ben summa cum laude doktorált, a heidelbergi egyetemen. Ez a legmagasabb fokozat, melyről apjának a következőket írta: „...E fokozatot nemigen osztogatják. Ebben a félévben kívülem még csak egy jelöltnek adatott, s kultuszminiszteri örömöd telhetik abban, hogy az is magyar volt... neve König Gyula, győri születésű matematikus."

1871ben megkapta a magántanári kinevezését. A következő évben már rendes tanárnak, 1878-ban pedig, Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után, a kísérleti fizikai tanszék vezetőjének nevezték ki, és megbízást kapott az elméleti és kísérleti fizikai tanszék összevonásával létrehozott Fizikai Intézet igazgatói teendőinek ellátására.

. 1873-ban, 25 évesen megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1883-ban pedig rendes tagjává. 1889 és 1905 között ő volt az Akadémia elnöke.

1894. június 10. és 1895. január 15. között vallás- és közoktatási miniszter volt. 1905-ben lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig folytatta.

A felületi feszültség mérésére új módszert dolgozott ki, az Eötvös-féle reflexiós módszert. Elméleti úton felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és molekulasúlya közötti összefüggést, ami az Eötvös-féle törvényként lett ismeretes. A gravitáció felé az 1880-as években fordult az érdeklődése. A gravitációs tér térbeli változásának mérésére megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját.

 

Eötvös féle torziós inga

 

 

 Július 27. - Brunszvik Teréz születésnapja

 

1775-ben e napon született Brunszvik Teréz, a magyarországi óvoda –

korabeli nevén kisdedóvó – megalapítója.

Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában.

Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt.

1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre.

1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére.

További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt

ezen intézmények száma.

Unokahúgával, Teleki Blankával tevékenyen részt vett

                                                                  az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában.

                                                                 Családja kapcsolatban állt Beethovennel.

 

 

Július 30. - Az első lóvasút átadása

 

Budapesten (ill. az akkor még különálló Pesten)

az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg.

Érdekesség, hogy ennek útvonala az azóta is a város

egyik fő közlekedési ütőerének számító Váci úton haladt.

A következő években Buda és Pest utcáin, számos helyen

jelentek meg a lóvasút céljaira szolgáló sínek, és ez a közlekedési forma egyre népszerűbb lett.

 

 

   Július 31. - Segesvári csata- Petőfi Sándor halála

 

A segesvári csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt.

1849. július 31-én Segesvár és környékén a Bem tábornok vezette

magyar csapatok vereséget szenvedtek az Alekszandr Nyikolajevics Lüders tábornok vezette

orosz és az Eduard Clam-Gallas tábornok irányította osztrák hadsereggel szemben.

Bem tábornok július 1-jén Segesvárra érkezett mintegy 6000 főnyi seregével

és 12 ágyúval. Itt találkozott Alekszandr Nyikolajevics Lüders sokkal nagyobb,

körülbelül 12 000 főnyi seregével és 30 ágyújával.

 

Bem József

 

Eleinte a magyarok voltak fölényben az osztrák és orosz csapatokkal szemben,

de az egyesített seregek szétszabdalták bem seregét,

majd a hatalamas fölényben lévő oroszok kiszorították a magyarokat,

akik fejvesztve menekültek.

Lüders támadása olyan gyors és erős volt,

hogy a magyar huszárok nem tudtak időben felkészülni.

Ez felbomlasztotta a magyar csapatok seregét.

Bem és csapata menekülni kényszerült.

A menekülőket a kozákok üldözőbe vették.

Feltehetőleg e menekülés közben esett el többek között Petőfi Sándor is.

Bem egy mocsár mellett rejtőzködve menekült meg.

 

 

 Forrás: gyermek.hgyvk.hu