Székely Dezső: Téli kertben

Havasak a kopár kertek,                                Ki védi meg? Ki gondozza?

Ázik, fázik a széncinke,                                 Ne törd be a háztetőket,

Nincs kabátja, nincsen inge,                          Se a madáretetőket!

Lábán nincsen bundacipő,                             Hóviharból elég volt már.

Pedig zord a téli erdő.                                               Inkább hóvirágot hozzál!

Szalai Borbála: Egy didergő kismadár

Egy didergő kismadár                                   Kint fagyosan fúj a szél,

Rászállott a fára,                                Ajtó, ablak zárva,

Kérő szemmel pillant be                    Mindent befedett a hó,

A meleg szobába.                               Éhes a kis árva.

Kinyitom az ablakot,

Kenyérmorzsát hintek,

Tudom, ha jön a tavasz

                   Nem felejt el minket.

Tordon Ákos: Karácsony este

Karácsony este van,

Csönd van kint,

A Hold az ablakon betekint.

Lát téged, lát engem,

Bennünket,

Szereti ünnepi

Kedvünket.

Majtényi Erik: Hópehely

Hópehely                                Hó alatt a                               Elcsitul a

Csillogó                                  lágy mező,                              fagyos szél,

hull a földre                            hó alatt a                                hej, ilyenkor

millió,                                     háztető,                                  szép a tél,

táncra perdül                          pehely lebben                         jég virága

szüntelen                                könnyed, táncos                     lombosodik,

táncos kedvű                          bálterem                                 hóvirágról

ünnepen.                                 az egész város.                       álmodozik.

Kányádi Sándor: Aki fázik

Aki fázik, vacogjon,

fújja körmét, topogjon,

földig érő kucsmába,

nyakigérő csizmába,

burkolózzék bundába,

bújjon be a dunyhába,

üljön rá a kályhára –

mindjárt megmelegszik.