Kevesen tudják,
de a fenyőfát csak karácsony napján kell
bevinni a lakásba,mert ha hamarabb tesszük,
akkor kapzsiságunkkal
felhívjuk az ártó szellemek figyelmét.

Az ajtó fölé akasztott friss fagyöngyöt látva azonban
visszafordul minden szellem és rosszakarat.
Érdemes egy évig ott is hagyni.
 

Ha karácsony estéjén gyertyát teszel az ablakba,
és hagyod leégni, magadhoz vezeted a jószerencsét.

Ezen a napon öltözz a legszebb ruhádba,
hogy így biztosítsd a család békéjét.
De ne viselj semmi újat, mert az balszerencsét hoz.

Felejtsd el a kölcsönkérést és a kölcsönadást,
ami szintén elviszi a szerencséd.

A karácsonyfára aggatott gyümölcsök bő termést ígérnek
a csillogó fémgyöngyök, üvegdíszek,
papírláncok az édeni kígyót jelképezik.
 

Az ünnepi asztal mágikus erejű,
a bőséges lakoma, a finom ételek
azt jelzik a ház lakói számára,
hogy a következő évben jó erőben
és jómódban fognak élni.

Néhol az elhunytak részére is megterítenek.


Az ünnepi abroszkendő is sokat számít,
különösen akkor, ha szépen hímzett,
vagy piros csíkos terítő.
A piros az öröm színe.
Az ünnepi terítők varázserővel bírnak,
ezért használják ezeket vidéken a gabona vetésénél,
és ezekkel takarják le a beteget a gyógyulás reményében.

Bevált szokás szenteste ünnepi lencselevest
és mákos gubát, mákos és diós bejglit enni,
hogy sok pénze legyen az embernek.

Sok háznál esznek halászlevet, kalácsot,
mézet, néhol az ünnepi vacsora előtt
fokhagymát fogyasztanak,
hogy egész évben egészségesek maradjanak.

A vacsora előtt imádkoznak.
Karácsony első napján dívik a pulykasült,
másnap pedig baromfi és rétes.

Illetlenség és rosszat jelent az ünnepi asztal mellől felállni,
még a gazdaasszonynak sem szabad, mert aki ezt megteszi, annak
kotlósai nem keltik ki a tojásokat, vagy elpusztulnak csirkéi.

Ha a gazda áll fel, akkor a méhei elszállnak.

Aki az ünnepi asztalra könyököl, annak pedig kelése nő.

A szentesti vacsora után elterjedt az almaevés,
és a diótörés, akinek a diója egészséges,
az a következő évben nem lesz beteg,
viszont a rossz dió gyengélkedést, betegséget jelez.

Az ünnepi abrosz kenyérmorzsáit a szőlőtőkékre szórják,
hogy sok bor legyen, a palócok pedig,
rontás elleni védekezésként,
a zacskóba összegyűjtött morzsákat
felakasztják az istállóban.

Sok helyütt a karácsonyi morzsákat megőrzik,
hogy betegség elleni orvosságként használják.

A karácsonyi gyertyáknak szent estétől
karácsony reggelig kell égniük.




Aki karácsonykor babot,
borsót, tököt vagy mákot eszik,
az sok pénzhez jut.

Aki pedig halat falatozik,
az úgy fog előre haladni a karrierjében,
mint amilyen sebesen a hal úszik a vízben.

Ha a megtisztított hal pikkelyét a pénztárcájába teszi,
akkor gazdagság is vár rá a következő évben.

Régen a megterített karácsonyi asztal alá
gabonaszemeket helyeztek,
hogy így biztosítsák az eljövendő év
jó termését és bőségét.

Süss a karácsonyi süteménybe
pénzérmét vagy gyűrűt.

Akihez a pénzzel töltött sütemény kerül,
az anyagiakban mindent elér, amit szeretne,
aki pedig a gyűrűt találja meg,
a munkában és a szerelemben lesz szerencsés.

De a vacsora előtt
semmiképp se kóstolgassátok a desszertet,
mert azzal elvágjátok a szerencsét.

Ha már mindenki jóllakott és elhagyta az asztalt,
akkor is hagyj egy kis kenyeret az asztalon,
hogy bőségesen legyen mit enni a következő évben.

A szemetet egyébként sem ajánlatos kivinni a házból,
ugyanis a szeméttel együtt
a szerencse is távozik.

A néphit szerint söprögetni is csak az asztal alá szabad.

Karácsonykor ne hagyd a munkát másra:
a következő évben többszörösen kell majd visszaadnod.

Ki tudja, mennyire valósak ezek a babonák,
de biztos, ami biztos,
a szerencsével nem érdemes viccelődnünk.