fa

Karácsony éjjelén

Elpihent a világ az áldott éjjelen,
Csak én virrasztok még merengőn, éberen.

Nincs drága kincsem, mit ajándékozhatok,
Mégis van valami, amit neked adok.

Neked adom a fenyő illatát,
A kis harang magasztos szózatát,

A Kiskarácsony kedves dallamát,
A Három Királyoknak imáját.

Neked adom a hold tiszta fényét,
A csillagszóró szép tündöklését,

Boldog kisgyermekek nevetését,
Szerető karoknak ölelését.

És Neked adom a csend nyugalmát,
A mézeskalács, a bor jó illatát,

Angyalokat, hogy álmod vigyázzák,
S a templomi orgona lágy szavát.

Neked adom az ág reccsenését,
Szerelmes vágy forró érintését,

Zárban az úgy várt kulcs csörrenését,
Égi csaták villámló zengését.

Neked adom a mesék varázsát,
Gyertyák magasba nyújtózó lángját,

A hóember fehér vidámságát,
Hideg reggel a nap sugárzását.

Neked adom a játék örömét,
A puha takaróknak melegét,

A havas hegyi lejtők szépségét,
Hulló hópelyhek néma zenéjét.

Elpihent a világ az áldott éjjelen,
Csak én virrasztok még merengőn, éberen.

Neked adom ezt a békés pillanatot,
És mellé még a jókívánságom!

Kiskarácsony, nagy karácsony,
angyal csókja rátok szálljon.

hozzon nektek minden jót,
Boldogságot, békességet,
szép jövőt, melegséget.

  Mit adnék idén Karácsonyra?

 Amit szívesen adnék neked, nem lesz becsomagolva,
 nem lesz rajta szalag sem, nem a posta hozza,

nem kerül egy fityingbe sem.
 De a lista hosszú, és szívemből jön, 
 ahogy kitárom előtted.
 Mit is adnék:
 örömöt, ami hálából fakad,
 a bimbóból virággá hajtó rózsa fenségét,
 az igazi szenvedély tiszteletre méltó erejét,
 amit nem érdekel a világi siker,
 szabadságot, hogy nem ítélsz meg senkit, még saját
 magadat sem,
 békét, hogy te maga légy önnön legjobb barátod,
 bölcsességet, hogy megértsd hibáidat,
 és megbocsásd mások ballépéseit,
 együttérzést, hogy magadhoz ölelhesd a világot úgy, ahogy  van,
 és nem úgy, ahogy te újraalkotnád a legszívesebben,
 a magány meglepő örömeit,
 erőt, hogy a sajnálkozást éppúgy elvethesd, mint a feszültséget,
 és gyengéden élhess a jelennek,
 hogy magad is mindenki mást
 a szív szemével láthass,
 aminek csak a Szeretet számít.
 És végül azt kívánom, hogy a Fény feltárja előtted,
 hogy mindez az ajándék már benned él,
 és csak arra vár,
 hogy kibontsd.
 (Arlene Gay Levine)