Kávébogyó egy trópusi növény, a kávécserje

– „Coffea” – termése, mely a buzérfélék családjába tartozik.

Az egész világon termesztik,

leginkább azonban az Egyenlítő menti területeken,

ahol a legkedvezőbbek a feltételek a fejlődéséhez.

A növénynek fényes erős zöld leveli vannak.

Néhány év után a növényen megjelennek a hófehér illatos virágok.

A virágok illata a jázminéhoz hasonló.

KB a virágzás után kilenc hónappal megjelennek az első gyümölcsök,

amelyek először zöldek, majd vörösek, és végül feketék.

Minden bogyóban két mag van, ezek a kávébabok.

 

A kávébab

 

A kávébabok a bogyók magvai, melyek kb. 1 évig érnek a kávécserjén.

Ez idő alatt még nem alakul ki semmilyen különleges íz,

ezt a bab majd csak a későbbi pörkölés során kapja meg.

 

A bogyók egyharmad része kávébabból áll,

a maradék megoszlik a bogyó gyümölcshúsa,

az úgy nevezett gyümölcsvelő (39%), a nyálkahártya (17%),

valamint az úgynevezett pergamen- és ezüstbőr között (1,7%).

A kávé fejlődési történetének kezdetén a „coffea“ növénynem áll.

Belőle fejlődnek ki a "Coffea Arabica" és a "Coffea Robusta" elnevezésű fajták,

melyek gyümölcse megajándékoz bennünket a kávé élvezetével.

 

 

 

 

 

A XX. század eleje óta Brazília a világ legnagyobb kávétermesztője.

A teljes mennyiség körülbelül egynegyedét állítja elő

ez biztosítja számára az első helyet.

A világ kávétermelése körülbelül évi 100 millió zsák.

Ennek legnagyobb része Közép-Amerikából,

Brazíliából és Dél-Amerika trópusi övezeteiből származik.

A házi kávépörkölést idővel teljesen kiszorította az ipari késztermék-gyártás.

1901-ben a japán Dr. Sartori Kato

bemutatta a nyilvánosságnak az első oldódó kávéport.

1938-ban a Nestlé társaság megteremtette az oldódó kávé

(az ún. instant-kávé) kereskedelmi értékesítésének alapjait is.

A kávé felhasználásának alakulásáról érzékletes képet ad

a statisztika azzal kapcsolatban,

miként fejlődött a nyerskávé fogyasztása a legutóbbi 250 évben:

1750: 600.000 zsák, 1850: 4 millió zsák, 1

950: 36 millió zsák, 1995: 94 millió zsák, 2000: 103 millió zsák.

A koffeint számos pozitív élettani hatása miatt,

az élelmiszeriparon kívül a gyógyszeripar is felfedezte magának.

Az egyik legsokoldalúbb vegyület,

amelyet régóta használnak az emberek élvezeti szerként.

Mi a koffein?       
. 1819-ben azonosította a koffeint Ferdinand Runge,

a molekula szerkezetét azonban Emil Fischer állapította meg,

aki 1902-ben elsősorban ezért a felfedezéséért kapott Nobel díjat.

A koffein, a kávé, a tea és a kóladió alkaloidja.

A koffein olyan sokak által gyógyszernek tartott vegyület,

mely természetes módon termelődik az említett növényekben.

A koffein egyfajta „kábítószer” mivel serkenti a központi idegrendszert,

ami fokozza az éberséget. Hogyan hat a szervezetben? 

A koffein bomlásakor teofillin, teobromin és paraxantin keletkezik

(ez utóbbi főleg a kakaóban van jelen).

A teobromin felelős elsősorban

a kávé, tea fogyasztása után jelentkező vízhajtó hatásért.

A másik bomlásterméke a teofillin a hörgőket tágítja,

míg a paraxantin a zsírraktárakból zsírsavakat szabadít fel,

és ezzel extra energiához juttatja a sejteket.

  A következmény:

élénkség, álmatlanság, nyugtalanság, nagyobb adagban remegés.

A legtöbb ember a kávé fogyasztása után ideiglenesen

energikusabbaknak érzi magát, javul a hangulata.

Ősidők óta használják élvezeti szerként azon növények kivonatát,

amelyekben a természetben előfordul (kávé, tea),

ma már az élelmiszeripar is felhasználja üdítőitalok előállításához

(kólák, energiaitalok).

A világon legszélesebb körben használt „drog”,

milliók fogyasztják naponta kávé, tea és üdítők formájában.

Stimuláló hatása miatt használjuk,

egy energialöketért, vagy a fáradtság ellen.

A gyógyászatban alkoholmérgezés és kimerültség kezelésére,

élénkítőszerként, valamint fájdalomcsillapító

és megfázás elleni gyógyszerek gyártásához használják.


Mennyit szabad fogyasztani?

A felnőtteknél 300 mg fölötti fogyasztás esetén kézremegést,

erős szívdobogást, a fejben vértolulást idéz elő a koffein.

A nagy mennyiségben fogyasztott koffein

magasvérnyomás, szívritmuszavar, szorongás, pánikroham provokátor,

migrént is okozhat. A gyomorra gyakorolt káros hatása:

gyomorégés, hasnyálmirigyrák rizikófaktor.

Tehát csak mértékkel fogyaszd!

. Napi maximum három csésze kávé elfogyasztása,

még nem okoz gondot egy felnőtt szervezetnek.

Az üdítőitalokkal és teákkal bevitt koffein mennyiségét

nehéz megítélni,ezért inkább tarts mértéket!

Lefekvés előtt közvetlenül már ne fogyassz koffeintartalmú italt,

mert rosszul fogsz aludni!

A tinédzserek többsége a koffeinnel,

nem a kávéban, hanem az üdítőitalokban és az energiaitalokban találkozik.

Sok fiatal bele sem gondol, hogy mennyi serkentő szer lehet a különböző italokban

ráadásul ezekben a közkedvelt üdítőkben a koffein mellett,

hozzáadott cukor és mesterséges aromák is lefolynak a torkunkon.

Miben mennyi koffein van?
* Egy csészényi (2 dl) hosszú kávéban átlag 90-180 mg,

* egy adag (0,5 dl) presszó kávéban 100 mg,

* egy csésze fekete teában 20-90 mg,

* egy csésze oolong teában 10-45 mg,

* egy csésze zöld teában 5-30 mg,

* egy pohár (2 dl) kólában 20-30 mg,

* egy szelet (kb. 45 g) tejcsokiban 10-30 mg,

* egy pohár (kb.2,5 dl) guaranát tartalmazó energiaital

koffeintartalma pedig 28-87 mg közötti tartományban mozog.