Oldalak

Képes hónapok

 

Január -  Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt

az ókori római mitológiában.

A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava.

 

 

Február (régiesen Februárius) szabályos években 28 napos,

szökőévekben pedig 29 napos.

Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a.

A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át.

A népi kalendáriumban böjtelő hava néven szerepel.

A január és a február volt az utolsó két hónap,

amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál

ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot.

Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta,

illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről,

amely február 15-én zajlott.

Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül

a legtöbb bál, mulatság, lakoma.

 

 

Március. Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta.

Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották,

ha a háborút ez idő tájt indítják

. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos.

A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.

 

 

Április. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el,

Venust ugyanis Aperirének is hívták.

A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése

"megnyitni" - ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.

A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos.

A népi kalendárium Szent György havának nevezi.

 

 

Május. Nevét Maia görög istennő római alakjáról,

Maia Maiestasról kapta,

 A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös.

A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi.

 

 

Június. Nevét Junóról (római istennőről) kapta,

aki Jupiter felesége volt.

A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes.

A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.

 

 

Július. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt.

Ennek megfelelően latinul eredetileg

Quintilis (ötös) volt a hónap neve, csak később

Julius Caesarról nevezték át júliusra.

A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos.

Az Arvisurák szerint Áldás hava.

A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

 

 

Augusztus. Nevét a híres római császárról,

Augustus Octavianusról kapta.

Az, hogy ez a hónap - különös módon - a július után

szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár

ugyanannyi napot akart, mint amennyi

a Iulius Caesarról elnevezett júliusban van.

Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt.

Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra,

latinul Sextilis (hatos) volt a neve, utalva arra ,hogy eredetileg ez volt

a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még

a márciussal kezdődött.

A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: hévenes.

A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.

 

 

Szeptember. Neve a latin septem szóból ered

melynek jelentése hét, mivel szeptember eredetileg

az év hetedik hónapja volt a római naptárban.

Az ókori görög kultúrában a szeptembert Boedromion hívták.

A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös.

A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

 

 

Október. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc -

utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap

a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat

hozzáadták az évhez.

A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos.

A népi kalendárium Mindszent havának nevezi,

a protestánsok pedig gyakran reformáció hónapjának

(mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét).

 

 

November. Neve a latin novem szóból származik

melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg

az év kilencedik hónapja volt a római naptárban,

mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez.

A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták.

A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

 

 

December. Neve a latin decem (tíz) szóból származik,

utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap

a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat

hozzáadták az évhez.

A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros.

A magyar népi kalendárium karácsony havá-nak nevezi.

 

 

Képes hónapok hozzászólásai

Szólj hozzá

Kereső
 
 

 

 

" Barát,
aki
éltünkbe
hoz száz
örömet
és csodát,
ha van
barátod,
majd
meglátod
egyre
szebb lesz
a világ."
 


" Add meg
minden
napnak
az esélyt,
hogy
életed
 legszebb
napja
legyen."



" Van úgy,
hogy,
megváltoznak
a szavak,
mert nem
tudjuk
mit hoz
a holnap.
Árkokat
ás amik
elválasztanak,
vagy hidakat
emel, amik
még jobban
összekötnek."



" Van az
emberi
szívnek egy
halk szavú,
előkelő
vendége
néha: az
emlékezés."



Az élet attól
szép,hogy
bármi
megtörténhet,
és attól
nehéz,hogy
meg is
történik."



" Milyen
öröm
örömet
okozni,s az
emberek
mégis
milyen
ritkán
szánják rá
  magukat. "
/ Németh
   László /



" Egy kedves
szó olyan,
mint a
 tavaszi
napsütés."



" Az a tudat,
hogy
szerethetsz
és szeretnek,
olyan
 melegséget ,
gazdagságot
az életnek,
amit
semmi más
nem pótol. "



" Ha szeretnek
olyan,mintha
kétfelől
sütne ránk
a Nap."




" A sok kis
jelentéktelen,
egyszerű
gesztus teszi
elvislhetővé
az életet.
Egy mosoly,
egy érintés,
egy szó,
kedvesség és
törődés. "



" A nagy
szavak
nem érnek
semmit.
Elszállnak
mint az
őszi szél.
De a
szeretet,
ha szívből
 fakad
elkiséri az
embert,
ameddig él."



" A boldogság
az élet apró
dolgaiban
rejlik.
Aki nem
figyel,
annak
számára
láthatatlan
marad. "




" Mennyi
szín és
furcsaság
az élet,
mindez
mennyi
  emlék és
   remény."


 

0.046 mp