Képes hónapok

Január - Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt
az ókori római mitológiában.
A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava.

Február (régiesen Februárius) szabályos években 28 napos,
szökőévekben pedig 29 napos.
Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a.
A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át.
A népi kalendáriumban böjtelő hava néven szerepel.
A január és a február volt az utolsó két hónap,
amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál
ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot.
Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta,
illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről,
amely február 15-én zajlott.
Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül
a legtöbb bál, mulatság, lakoma.

Március. Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta.
Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották,
ha a háborút ez idő tájt indítják
. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos.
A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.

Április. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el,
Venust ugyanis Aperirének is hívták.
A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése
"megnyitni" - ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.
A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos.
A népi kalendárium Szent György havának nevezi.

Május. Nevét Maia görög istennő római alakjáról,
Maia Maiestasról kapta,
A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös.
A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi.

Június. Nevét Junóról (római istennőről) kapta,
aki Jupiter felesége volt.
A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes.
A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.

Július. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt.
Ennek megfelelően latinul eredetileg
Quintilis (ötös) volt a hónap neve, csak később
Julius Caesarról nevezték át júliusra.
A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos.
Az Arvisurák szerint Áldás hava.
A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

Augusztus. Nevét a híres római császárról,
Augustus Octavianusról kapta.
Az, hogy ez a hónap - különös módon - a július után
szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár
ugyanannyi napot akart, mint amennyi
a Iulius Caesarról elnevezett júliusban van.
Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt.
Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra,
latinul Sextilis (hatos) volt a neve, utalva arra ,hogy eredetileg ez volt
a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még
a márciussal kezdődött.
A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: hévenes.
A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.

Szeptember. Neve a latin septem szóból ered
melynek jelentése hét, mivel szeptember eredetileg
az év hetedik hónapja volt a római naptárban.
Az ókori görög kultúrában a szeptembert Boedromion hívták.
A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös.
A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

Október. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc -
utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap
a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat
hozzáadták az évhez.
A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos.
A népi kalendárium Mindszent havának nevezi,
a protestánsok pedig gyakran reformáció hónapjának
(mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét).

November. Neve a latin novem szóból származik
melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg
az év kilencedik hónapja volt a római naptárban,
mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez.
A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták.
A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

December. Neve a latin decem (tíz) szóból származik,
utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap
a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat
hozzáadták az évhez.
A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros.
A magyar népi kalendárium karácsony havá-nak nevezi.






