Kivi

Magyarországon az egyik legfiatalabb déligyümölcs,
Féléretten szinte ehetetlenül savanyú,
A kivi Kína északi részéről, a Jangce völgyéből származik.
A kánok csemegéje volt,
Bármennyire is meglepő,
1904-ben a növény eljutott az Egyesült Államokban, 1906-ban pedig Új-Zélandra,
ahol az 1940-es években kezdték el kereskedelmi méretben termelni.
Amerikában Kalifornia lett a legnagyobb kivi termesztő,
de csak az 1960-as években kezdtek el vele komolyabban foglalkozni.
A gyümölcs neve 1974-ben lett hivatalosan is kivi,
A kivinek mára már több mint 400 változata létezik,
. A kivi gazdag vitaminokban, különösen C- és K-vitamin található benne,

.
Egy kivi elfogyasztásával lényegében biztosíthatjuk a napi C-vitamin szükségleteinket.
A kivit a kínai népgyógyászat régóta alkalmazza a rákos betegségek megelőzésére.
A gyümölcsből nyert kivonatanyagok elemzése alapján kiderült,
hogy olyan vegyületeket tartalmaz, melyek képesek gátolni emberi rákos sejtek növekedését.
A kivi rendszeres fogyasztásával
A kálium kioldódásával felbomlik a folyadék-nátrium egyensúly a szervezetben.
Ilyenkor nemcsak a káliumot,
de a sót is kell pótolni, lehetőleg természetes forrásból.
A kivi bővelkedik szerves nátriumban és káliumban is.
A fenn említett vitaminokon és ásványi anyagokon kívül a kiviben
van még magnézium és kálcium is,
melyek a káliummal együtt kedvezően hatnak az izmokra,
valamint a szívműködésre, csökkentik a vérnyomást
és a koleszterin szintet.
Magas káliumtartalma hozzájárul a test energiaképzéséhez
és az izomzat összetételéhez.
Az izmok szerkezeti fenntartásához a kalcium,
foszfor és magnézium is szükséges. A kiviben mindez megtalálható.
Azért is nagyon jó vitaminforrás,
mert szinte kizárólag nyersen fogyasztjuk,
így a benne lévő vitaminok maradéktalanul fel tudnak szívódni.
Nagyon fontos alapanyaga mindenféle gyümölcssalátának,
de önállóan is kellemes. Ezenkívül pépesítve gyümölcsturmixnak,
valamint préselve gyümölcsitalnak is jóízű.






