Ha a tél beáll és az ajtódon a karácsony kopog
Nyisd ki lelkedet és a fényesség betölti otthonod.

A gyertya lángja égjen és senki se féljen
Egy kevés nyugalmat adj nekünk Istenünk.
A gyertya lángja éljen és senki se féljen
Egy kis boldogságot adj nekünk istenünk.

Ha a bánatod mint egy óceán és nincsen egy sziget
Gondolj énreám minden éjszakán és ott elmegyek veled.


Azoknak is akik semmit se kapnak
Azoknak is akik mindent befalnak.
Szóljon a dal, szóljon a dal mindenkinek!

Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll
Ünnepeljünk boldogan e fényes éjszakán
Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll
Gyertyafényben ünnepeljük át az éjszakát

Nem lehet ma egyedül senki, az angyalok vigyáznak ránk
A szeretet itt van, és bekopogtat majd neked is a szíved ajtaján.
Itt vagyok én is átölellek, ha elfogadod engedj közel
Vigyázok rád, és veled leszek majd amíg csak élsz

Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll
Ünnepeljünk boldogan e fényes éjszakán
Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll
Gyertyafényben ünnepeljük át az éjszakát

Itt a nap, mit annyira vártál, a család ma biztos együtt marad
Adni készülsz és kapni fogsz majd, mert ajándék minden pillanat
Tőlünk ezt a dalt kapod, ha elfogadod engedd közel
Vigyáz rád, és veled lesz majd, amíg csak élsz.

Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll
Ünnepeljünk boldogan e fényes éjszakán
Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll
Gyertyafényben ünnepeljük át az éjszakát

Boldog Karácsonyt kívánok Neked
És mindenki másnak szép ünnepeket.
Egy év megint elmúlt, s már itt van egy új
De gondolj a Földre, hol háború dúl.


És szóljon egy ének az ünnepekért
És szóljon egy ének a gyermekekért.

Hát boldog Karácsonyt most mindenkinek
Ki távol van tőlem, s ki itt él velem.
Hát szervusz Karácsony, békét hozz, reményt,
Maradj még ne menj el, ne vidd el a fényt.

Nézd, eljött már a szép ünnep
Hó fedi már a háztetőt
Minden pont oly szép lett, mint akkor régen
Mikor kisgyermek voltam én.

Száz csengő hangja hív téged
Ezüstben játszó dombtetőn
Színes gyertyák ragyognak rád
Ezer apró hóember vár.

Száll minden dallam, száll feléd
Titkot szór szét a havas éj
Angyal szállt le közénk és néz
minden ember csodát remél

. Nekem úgy tűnik, egyszer a szél megkavart mindent,
Ezért létezünk is olyan rendezetlenül,
Egyszer belöktek minket egy ajtón, s majd kilöknek,
S közben mi tűrünk mindent olyan rendületlenül
És csak egy pár kíváncsi lépett néha félre,
Amilyen te voltál, s amilyen egyszer voltam én,
De azt is úgy tettük, hogy senki nem vett észre,
Ezért még ma is oly messze vagy tőlem, a szeretet ünnepén.
S maradtak hétköznappá szürkült színes álmok,
S maradtunk valósággá törpült óriások,
S itt állnak körben a gyermekek,
Kiáltanunk ezért nem lehet.
Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet?

 Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
már engem rég nem érdekel,
pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul:
Miért, miért nem lehetsz itt közel?


 A dolgok úgy szakadnak félbe, mint az élet:
Lehetett nagyszerű, de még sincs ráadás.
Már azt is eltűröm, hogy csak a lelkem lásson téged,
Nem szabad együtt lennünk, mert azt el nem tűrné más.
Én is beálltam, és beállsz te is a sorba,
Hogy ki melletted áll, annak fogd kezét,
És ha a kép előtted lassan összefolyna,
Nem kell felelned senkinek a véletlen könnyekért,
Hiszen erre vártunk, s ma újra összegyűltünk,
Hogy egy évben egyszer boldogok legyünk,
Itt állnak körben a gyermekek,
Kiáltanunk ezért nem lehet,
Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet?


Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
már engem rég nem érdekel,
pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul:
Miért, miért nem lehetsz most közel?


Lehet ünnep az égben, és ünnep a földön,
de Te messze vagy, nem érlek el...
S ahogy égnek a fények, én is elégek...
ha nem lehetsz, miért nem lehetsz most közel?

Miért nem lehetsz itt közel ?