Homérosz az istenek ajándékának nevezte.

A mitológiai történet szerint Zeusz egyik fiát, Tantaloszt

gonosz tettei miatt büntetésből az alvilágba száműzték,

és gaztetteit egy körtefa alatt kellett meggyónnia.

Amikor éhes volt, a feje fölött lógó gyümölcsökért nyúlt,

az ágak azonban visszahúzódtak, így mindig éhes maradt.

Az első nemesített fajtákat a görögök kísérletezték ki

körülbelül háromezer évvel ezelőtt.

Theophratosz már az i. e. III. században megkülönbözteti

a nemesített körtét a vackortól, és az oltás módját is részletezi.

A rómaiak korában már negyven különböző fajtát termesztettek:

a zöldtől a sárgán és a barnán át a pirosig terjedő színeivel

a körte ma is az egyik legváltozatosabb színű gyümölcsünk.

A kínai hagyományban a körtefa a szomorúságot és az elválást,

a keresztény kultúrkörben viszont csoportos,

hófehér virágaival Szűz Máriát jelképezi.

Európában a gyümölcstermesztés a szerzetesek feladata volt,

a középkorban a körtéket mindig megfőzték,

mert a nyers körtét rossznak, sőt mérgezőnek tartották.

Ám a Napkirály, XIV. Lajos korában a gyümölcs már uralkodói ínyencségnek számított.

Finom, édes íze egyedi, ősszel és télen is könnyen beszerezhető,

tárolható, mégsem olyan kedvelt, mint az alma.

Ma több mint 5000 körtefajtát ismerünk,

ebből 25-öt termesztenek, és körülbelül 10 fajtája kerül a piacra,

amelyek között van nyári, őszi és téli is.

Az apróbb szemű, puha, nyári körte már júniusban érik,

a téliek közül több fajta a következő tavaszig eltartható,

így a körte fogyasztási idénye az almáéhoz hasonlóan hosszú.

Utóérő, tehát leszedés után, tárolás közben tovább érik.

Mindig étkezés előtt együk a gyümölcsöt!

A körte elég sok ásványi anyagot

(kalcium, magnézium, kálium, cink, vas, jód)

és vitamint (A, B1, B2, C, E) tartalmaz;

összetétele miatt sok betegségre természetes gyógyír lehet.

Ha sok körtét eszünk, megelőzhetjük a reumát,

az ízületi gyulladást, a vérszegénységet,

a szív- és érrendszeri problémákat, a tuberkulózist.

 A körtét cukorbetegek is fogyaszthatják,

alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúrához is ajánlják.

  csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet.

Ha a körte levét fél óráig főzzük,

fáradtságunk ellenszere lehet, energiaitalként ihatjuk.

Mindennek a tetejébe a körte depresszió ellen is kiváló.

A gyümölcsöt elsősorban nyersen fogyasztjuk,

de körtelevest is készíthetünk,

eltehetjük lekvárnak vagy kompótnak, fűszeres chutney-nak,

pálinkát is főzhetünk belőle, felhasználhatjuk töltve,

köretnek, mártásnak, süteménybe. Különösen finom az aszalt körte.

A birsalmához hasonlóan készíthetünk belőle sajtot:

a megtisztított körtét megfőzzük, a levét leszűrjük,

és a gyümölcshússal megegyező tömegű cukorral

és kilónként fél citrom levével sűrűre főzzük.

Hozzáadjuk az áttört körtét, és újra felfőzzük.

A masszát formá(k)ba öntjük, és minimum két napig szárítjuk.