Különös növények

A Roridula dentata tudományos nevű középmagas cserje Fokföld hegyeiben él.
Testét ragadós mirigyszörök boritják,
amik sok rovart megfognak
.A helyiek levágják,összekötegelik
majd a házaikban felakasztják,és speciáli "légypapírnak" használják.

Japánban él ez az aprócska jelentéktelennek tünő gomba.
Éjszaka selytelmes zöldeskék fénnyel vílágit,foszforeszkál.
Körülbelül hat-nyolc gomba fénye olyan erős,hogy olvasni lehet mellette.

Közép-amerikában honos a bikaszarv-akácia/Acacia cornigera/
Arról várt ismerté,hogy szoros szinbiózisban él a hangyákkal.
Albérlőit ellátja lakással,hiszen a speciális szarvalakú képződmények
nagyon jó hangyavárak,és étellel,
ugyanis a levélnyelei mirigyek édes váladékot termelnek,
kizárolag a hangyáknak.
Ezért cserébe a "testőrei" megvédik a fát minden más rovartól,
kisebb állatól.Sőt még a fa környékét is rendben tartják,
kigyomlálják a miniatűr kertészek.

A buzogányos gyertyavirág/Ceropegia Haygarthii/
fortélyos megporzótechnikája miatt érdekes.
Dél-Afrika Natal tartományából származik,
a selyemkórófélék családjának tagja.
Virágai speciális beporzó csapdává alakultak.
Egy apró buzogányszerü kinővés tör elő belőle
ami a legkisebb légmozgás hatására is mozog,libeg,
ezzel csalogatja a kiváncsi rovarokat.
Ha rászáll a csuszós felszinen belepottyan a virág belselyébe
és telehintődik virágporral.

A Banksiák Ausztrália bennszülött növényei.
Érdekeségük speciális magvetési szokásaikban rejlik.
Ahol élnek gyakoriak a futó bozóttűzek.
A növény ilyenkor megperzselődik de nagyobb kárt nem szenved.
Viszont körülötte sok egyéb növény megsemmisül.
Ezt használja ki a Banksia mivel magtokjai
csak hő hatására nyilnak fel és engedik szabadon a magokat.
A pici magok a gazdag hamuban konkurencia nélkűl fejlődhetnek.

A welwicsia a világ legfurább növénye.
A Namíb-sivatag lakója.
Egész életében,ami akár 5-600 év is lehet
egyetlen levélpárt hoz ami folyamatosan nő és pusztul.
A teljes szárazságot is kiválóan tviseli.

A pozsgás növények közűl kitűnik az elefántlábnak hívott jamszgyökérféle.
Dél-Afrikában él,száraz,sivatagos helyeken.
Gumója a föld alatt óriási vizraktárrá alakult.
Méretei gigantikusak lehetnek,
elérhetik a 3 mázsás súlyt és az 1 méteres átmérőt is.
A bennszülöttek régóta ismerik és fogyasztják.

A dischidia Dél-amerika lakója.
Alsó levelei speciális tartályokká alakultak amiben összegyüllik az esővíz.
Ha megtellnek,a növény gyökereket fejleszt a saját levéltartályaiba,
és innen fedezi a felmerülő vizigényét.
Ha a víz elfogy a gyökerek elfonnyadnak.

A világ legbüdösebb gyümölcse a durián.
Délkelet-Ázsia dzsungeleiben él,körülbelül sárgadinnye méretüvé fejlödik.
A termést a vadgesztenyéhez hasonló tüskés héj boritja,
ezt megbontva csap orrunka a kellemetlen bűz.
Leginkábba záptojáshoz hasonló százszoros kiadásban.
Az állatokat,és a helyieket ez csöppet sem zavarja
mivel a belsejében lévő gyümölcshús igen finom...

Igazi élösködő a Rafflesia.
A Maláj-félszigeten honos az ottani szőlőfélék parazitája.
Nincs sem szára,sem levele,sem gyökere.
Csak vékony sejtfonatokból áll,ezek hálózák be a gazdanövényt
és kiszipolyoznak belőle mindent amire csak szüksége van.
Ha virágozni szeretne,káposztányi bimbót hoz.
A kinyilt virág óriási,akár 1 m átmérőjű is lehet.
Erős dögszagot áraszt, mivel legyek porozzák be.
A bűz olyan erős hogy még 100 méterről is érezni lehet.

Azt hihetnénk hogy a sarkvidéken nem élnek fák.
Alaposan tévedünk!
Ahol egy minimális lehetőség van megél a törpe fűz.
Igazi fa ugyan de mivel függölegesen a hideg miatt nem tud növekedni
a talajon vizszintesen nő.
Mikor beköszönt a párhetes sarki nyár
barkákat hoz,virágzik és elszórja magvait.

Az Egyesült államokban,
Oregon lápjaiban tenyészik egy fura növény,
a szaracénfű.
Levelei kancsókká módosultak,
pirosas szinükkel és nektárral csalogatják a rovarokat.
Ha a bohó zsákmány belesétál a csapdába
a sikos felszinen belecsúszik a tartályba ami enzimeket tartalmaz,
és rögvest lebontja a testét.
A tartály falát merev szőrők boritják amik lefelé hajlanak ugyan
de visszafelé már nem,végképp megnehezitve a menekülést.






