Gyanítom, hogy minden gyerek életébe beletartozik az őszi levélgyűjtés fogalma.

  A leaf carving (csúnya fordításban: falevél faragás)

művészeti forma valószínűleg ebből nőtte ki magát, csodálatos, aprólékos

(60 lépésből áll a faragás folyamata) műremekek készülnek például a platánhoz tartozó,

India, Pakisztán és Kína területén őshonos Chinar fa leveléből.

 Első lépésben ki kell választani egy levelet lehetőleg ősszel.
Olyat válasszunk ami nincs megtörve és a rovarok sem bántották.
Figyeljünk a méretre és az alakra is.
Alapanyagnak a juharhoz hasonló Chinar fa levele az ideális.
Ezután a leveleket legalább 10 hónapig tartsuk hűvös száraz helyen.

Mielőtt a faragásba kezdünk
körülbelül 5 órán keresztül forró vízben főzzük.
A főzés két dolog miatt kell,
hogy elpusztítsa az apró férgeket, baktériumokat
és elősegíti, hogy a levél ne törjön.

Ha ezzel megvagyunk, akkor kezdődhet a faragás.

Arra kell ügyelnünk, hogy a levelet ne vágjuk át
és az erezet is ép maradjon.
Victor Liu saját készítésű eszközöket használ,
ezért nektek azt javasoljuk, hogy több levelet tegyetek el
és ki kell kísérletezni melyik a legmegfelelőbb eszköz.
Már csak egy lépés van hátra,
viasszal kell bekeni és a levelek évtizedekig megőrzik formájukat.

Ha valakit mélyebben is érdekel a téma,

állítólag a Nature's Art művészei trükközés nélkül,

valóban kézzel készítik alkotásaikat.

Lenyűgözőek!

Ballada a három falevélről

Lehullott három falevél
észrevétlen az őszi ágról.
És jött a szél, a messzi szél,
egy messzi, másik, új világból -
Elröpült három falevél.
- - - - - - - - - - - - - - -
Az egyik magasba vágyott:
talált a felhők közt új világot,
emelte, emelte a szél.
A másik rohanni vágyott:
magasba hágott és mélybe szállott,
sodorta, sodorta a szél.
Harmadik szédülni vágyott:
szemét lehúnyta, semmit se látott,
kavarta, kavarta a szél.
Lobogott három falevél.
- - - - - - - - - - - - - - -
Lehullott három falevél
tehetetlenül a világból.
Ott lenn a sár, fekete, mély -
ki emel fel az őszi sárból,
ti szegény három falevél?

Weöres Sándor

Falevél

Megsárgult, elkopott falevél
táncol a széllel, majd bágyadtan,
magát sorsának megadva,
szomorúan végleg földet ér

Ez vagyok én is, egy falevél,
távol a télben, már elfáradva
ülök magamba roskadva,
mígnem testem földbe tér

Küzdenék, de már semmit ér,
éjjel, álomból felriadva,
lelkem mint lángoló bölcsőben
alvó elhagyott árva gyermeké,

ki jött, kit senki nem kért,
kit könnyebb, ha magára hagynak,
vagy, ha apró kosárkában
átadnak habzó, gyors pataknak,

megadva egy csöpp esélyt,
tán valaki épp akkor jár arra,
vagy fennakad lehajló gallyba,
de léte már nem jelent veszélyt

Ki tudja, majd egy csendes éjjel
talán én is szárnyra kapok,
mint megsárgult, elkopott falevél,
és elszállok az őszi széllel

Erdélyi fák között

Erdélyi fák között egy évben kétszer hull a falevél.
Összel, mikor a hervadás leszáll,
s az árva fák közt zúgni kezd a szél.
És tavasszal, mikor a holt mezökre
az élet lüktetése visszatér.
Nálunk akkor is hull a falevél.
Nálunk akkor is búsak a lelkek,
mikor a rónán pacsirta dalol,
úgy ég olyankor, úgy fáj valahol...

Tavaszi szél még jobban megcibálja itt a fákat,
s mi megmaradt: emléke a régi nyárnak,
az a kevés is mind, mind lepereg..
Erdélyi fák között, én nem tudom
miért, de kétszer hullanak a falevelek...

Wass Albert