Luca napjához több népszokás is kapcsolódik.

Ezek eredete valószínűleg az,

hogy a Gergely-naptár bevezetésekor

jó ideje ez a nap volt az év legrövidebb napja

(ellentétben a mai téli napforduló-val,

ami december 21-én, esetenként 22-én van).

Luca napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni.

Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem,

mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.

Ezen a napon Szent Lucára emlékezünk,

aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett.

A kereszténység nem tartja fontosnak, Szent Luca már csak a legendákban él.

A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott,

hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért.

Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán

nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.

Németországban kedvelt szent.

Északon a Luca-menyasszonyt koszorúval és gyertyával

1780-ban említik először, a szokást újraélesztették Svédországban

Nobel Alfréd halála évfordulójával összefüggésben.

Nevezeten a Nobel-ünnepségek zárónapja december 13.,

és e napon gyertyás-koronás lányok köszöntik az új Nobel-díjasokat.

Magyarországon Luca-napon a család minden tagjának

sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el.

Aki ráharap, szerencsés lesz.

A Luca-naptár

a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme,

mi szerint a következő esztendő januárjában

a megfigyelési helyen olyan idő lesz (átlagosan),

mint Luca napján (december 13.),

februárban olyan, mint Luca másnapján

és így tovább egészen karácsonyig,

ami a következő decemberi időjárásra utal.

A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza keltetéssel.

Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében,

amelyek karácsony tájára zöldültek ki.

Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették.

Luca napjának hajnalán a gyerekek

(esetenként kísértetnek öltözve) körbejárták a házakat,

és lopott fán vagy szalmán térdepelve mondókákkal bő termést

és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe,

és átkokat, ha nem kapnak ajándékot.

Luca széke

A középkorban népszerűvé váló hagyományhoz

a tiltáson kívül számos babona kötődik.

Az egyik legnevezetesebb talán Luca székének elkészítése.

Alakja:

szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt,

s kilencféle fából állították össze:

kökény, boróka, körte, som, jávor, akác, jegenyefenyő, cser, rózsafa.

Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit,

és karácsony estéjére kellett elkészülnie vele.

A szék segítségével annak tulajdonosa

felismerhette a falu boszorkányát.

Ha magával vitte az éjféli misére és ott ráállt,

nyomban meglátta, ki a boszorkány, mert az szarvat hordott.

A hiedelem szerint a leleplezése után ugyancsak jól tette,

ha gyorsan hazaszaladt, különben széttépték a boszorkányok.

Ez csak akkor sikerülhetett neki, ha úton hazafelé

szüntelenül szórta a mákot,

ugyanis azt a boszorkányoknak fel kellett szedni, s így nem érhették utol.

Miután hazaért, Luca székét el kellett égetni.

A néphit kétféle Lucát ismer:

a jóságost és a boszorkányost.

Ez utóbbi terjedt el a néphagyományban.

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás,hiedelem,

jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához.

Ez a nap épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására,

mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására.

Az első látogatóból a várható állatszaporulatra jósoltak

. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba,

a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző.

Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották,

ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen.

Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét,

az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé,

lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek,

hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket,

és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.

A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek.

Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették.

Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.

Luca napkor vetik a lucabúzát.

A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül,

jó termés várható.

Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak.

A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget,

ez az év egy-egy hónapjának felelt meg.

Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elovadt,

az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.

Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos,

finomnak éppen nem mondható tréfák is.

Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput,

máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára