Madárházak

2022.03.02

Benedek Elek: Megjöttek a fecskék

Mikor szép csendesen leszállott az este,
Érkezett meg hozzánk a legelső fecske.
Fáradt volt szegényke. Leszállt. Aztán nézte:
Vajon megvan-e még az ő puha fészke.

És jött a második. És jött a harmadik.
Aztán jöttek többen. Mondottak valamit.
Mit? Azt én nem tudom. Talán imádkoztak.
Imé, beteljesült, mire vágyakoztak.

Künn az eresz alatt könnyes szemmel álltam.
Szóltam a fecskéknek: bejöhettek bátran.
Szavamat, úgy látszik, fecskék megértették.
Az eresznek alját nagy hamar ellepték.

Kiki reá talált a maga fészkére.
Mindenikben egy pár pompásan elfére.
Ottan meghúzódtak. Halkan csicseregtek.
Aztán szépen, lassan, mind elszenderedtek.

Szendergő fecskéknek jóccakát mondottam.
Aztán lepihentem. Ő róluk álmodtam.
Velük is ébredtem, mikor a nap felkelt.
Mind azt csicseregték: jó reggelt, jó reggelt!

Kun Magdolna: Kék üzenet

Ne vedd álmait a szálló kékmadárnak,
s ne kergesd félelmeddel, ha közeledbe száll,
mert a madár érző lelke olyan sérülékeny,
ha kalitkába zárnád, nem bírná soká.

Távolról figyeld, ahogy átszeli a tengert,
és a magas sziklaparton hűségesen vár,
mindaddig a percig, míg színt játszik az alkony,
s virágágyán átlibeg a kékes holdsugár.

A kékmadarat mindig árnyékával öleld,
ne szorítsd össze tárulkozó szárnyát,
mert ha túl szorosnak érzi fojtó simításod,
sosem vonhatsz köré marasztaló áldást.

S ha elrepül a kékmadár, nem jön többé vissza,
hiába várjuk napestig kitárt karjainkkal,
csak a szél zúgását halljuk a messzi távolból,
mely bús hangját csendíti könnyes áhítattal.

Áprily Lajos: Madarak zenéje

Kertünk ma hangos tengelic-tanya,
az erdőn pintyszó cseng és cinkeszó,
csetteg, de már nótát indítana
a barkás fűzön egy hevült rigó.
A mandulafán víg szajkó rikolt.
A zöld harkály ívelve látogatja
fáink törzsét, de még egyet se szólt.
Vajon milyen rémségre tartogatja
az őrült tavaszi sikolyt?