Majomkenyérfa, (baobab)

A majomkenyérfa száraz évszakokban lombhullató,

legfeljebb 20 m magas fa,

amely rendkívül vastag törzsével

a növényvilág leglátványosabb jelenségei közé tartozik,

a viszonylag alacsony törzs körmérete elérheti a 20(40) m-t.

Kimutatták, hogy a fák 1000 évesnél magasabb kort is megérhetnek.

A majomkenyérfa levelei tenyeresen összetettek.

  Szép, nagy virágai hosszú kocsányon csüngnek.

Termése:

csüngő, elliptikus vagy gömbölyded, vaskos uborkaszerű

(kb. 35 x 16 cm), a fás-rostos héj megérve barna

és kívül sárgásbarna (0,5-1 cm vastag),

érdes szőrökből álló tömött, nemezzel borított.

A termés belsejében szívós-nyálkás, savanykás pulpa található;

ebbe beágyazva helyezkednek el nagy számban a gömbölyded,

elliptikus vagy bab alakú, kemény héjú, világos színű magok (kb. 1,5 cm),

amelyeket vékony, fehér, lisztes, savanyú magköpeny vesz körül.

Felhasználása:

ízletes pulpáját frissen fogyasztják, vagy megszárítják,

és felhasználáskor vízbe áztatják.

Vízzel vagy tejjel kitűnő ital,

amely láz és hasmenés ellen hatásos.

A gyermekek szívesen szopogatják lisztes magköpenyét,

amelyet a magokkal együtt megszárítva,

megcukrozva és olykor színezve csemegeként árusítanak;

. A fehérjében és olajban gazdag,

mandulaízű magbél ehető és tápláló,

de vastag héjából csak fáradsággal szabadítható ki.

A termések héja jó tüzelőanyag,

apróra őrölve pipadohányként használják,

hamujukból szappant készítenek.

A lombjukat emberi táplálkozáshoz

vagy takarmánynak felhasználják.

A fiatal hajtások és gyökerek zöldségként fogyaszthatók;

a szárított és szétzúzott levelek Nyugat-Afrikában

a lalo nevű élelmiszert szolgáltatják,

amely kalciumban nagyon gazdag.

A kéregből nagyon tartós rostot nyernek,

köteleket, kosarakat és textíliákat készítenek belőle.

A fa tannintartalmú kérgét

cserzőanyagnak és lázcsillapítónak használják.

Helyenként a fát szentnek tartják.

Elterjedése:

Sahel szavannáin őshonos, a szubtrópusi,

valamint a trópusi Afrikában

az egyik legjelentősebb haszonnövény.

. Víztároló törzse miatt kimondottan szárazságtűrő

és kevéssé igényes.

Baobab.

Megjelent a szuper gyümölcs, jóval több benne a C-vitamin.

Az Egyesült Királyság piacain árulni kezdtek

egy olyan afrikai gyümölcsöt,

amely háromszor annyi C-vitamint tartalmaz,

mint a narancs, és kétszer annyi kalciumot, mint a tej.

A baobab nevű gyümölcsöt Afrikában már évezredek óta

nagy becsben tartják egészségügyi hatásai miatt.

 A baobab fa gyümölcse külsőre olyan,

mint egy selymes héjú kókuszdió.

A belseje fehér, porszerű,  anyaga sajtszerű.

Bármivel összekeverhető, nagyon tápláló.

Tele van antioxidánsokkal, vassal és káliummal.

  A baobabot fejjel lefelé növő faként is ismerik.

Az afrikai falvak lakói úgy hiszik, a szelleme védelmező erővel bír.

Csak speciálisan képzett mászókat engednek fel rá,

hogy leszüreteljék a gyümölcsöt.

A már elérhető termékek között szerepel a baobabból készült lekvár

és üdítő, de lehet kapni baobab-port is, főzéshez.

Dél-Afrikában egy 1000 éves majomkenyérfa

az egyik legnagyobb látványosság.

A különleges fa Limpopo tartományban található.

Azért hogy még vonzóbb legyen

a turistáknak a belsejében egy bárt alakítottak ki.

Elképesztő, nem? A matuzsálemi korú fa

más néven a Sunland majomkenyérfa

vagy Nagy majomkenyérfa néven ismert.

Ez a növényi élet egyik legcsodálatosabb példánya

és a legidősebb fa a világon.

Körmérete 47 méter, magassága pedig 22 méter.