Májusi jeles napok

Május – Pünkösd hava – Tavaszutó – Ígéret hava
Május hónap folyamán, sok helyütt 1-én májusfát állítottak
a természet újjászületésének szimbólumaként.
. A források már a XV. században is említik ezt a szép szokást,
de eredete valószínűleg még régebbi,
a római Florália pogány szokásából eredeztethető.
A májusfához való fát a legények
még előző éjszaka vágták ki az erdőn, feldíszítették szalagokkal,
virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították.
Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik.
Néhol a házakat is felékesítették zöld lombokkal.

Május első vasárnapja
Anyák napja
A nevetés világnapja


PÜNKÖSD

május - A húsvét utáni 50. nap
Pünkösd – a szentlélek eljövetele
Pünkösd története
Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep,
amely május 10-e és június 13-a közé esik.
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész,
azaz "ötvenedik" szóból származik,
ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik.
Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja,
hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra..
Pünkösdi jelképek
Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak
a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek.
A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába,
akinek udvarolni akartak.
május 8.
Szent Mihály Főangyal megjelenése
A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Napja

A Vöröskereszt megalapítása
1828. május 8-án született Henri Dunant svájci író,
aki 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközet
sebesültjei tragikus pusztulásának.
Ez ébresztette benne azt a gondolatot, hogy létrehozzon
egy nemzetközi segélyszervezetet. 1863. október 26-án
Henry Dunant részvételével nemzetközi bizottság határozott
a Vöröskereszt megalapításáról, melynek feladata volt
a háborús sebesültek, rokkantak ellátása, ápolását tűzték.
1864-ben már Dániában, Franciaországban, Spanyolországban,
Poroszországban és Belgiumban is megalakultak az első szervezetek.
Az 1870/71-es francia-porosz háború idején bebizonyosodott,
hogy valóban nagy szükség van egy ilyen szervezet segítségnyújtására.
1901-ben Henri Dunan megkapta a Béke Nobel-díjat a Vöröskereszt megalapításáért.
A Nemzetközi Vöröskereszt a nemzeti társaságoknak,
a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Ligájának ,
valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának közössége.
Alapszabályát a XIII: Nemzetközi Konferencia ( Hága, 1928 ) fogadta el.
A három fő jelkép
A vörös kereszt
A vörös kereszt jelképet a genfi döntések értelmében orvosi
és humanitárius járművekre és épületekre lehet festeni,
hogy megvédjék őket a katonai támadástól.
A Vöröskereszt jelképe a történelme során
semlegességre törekvő Svájc zászlaján alapul.
A vörös félhold
Eredetileg a vörös keresztet szánták egyedüli jelképnek,
de számos muszlim országnak
(főként az Oszmán Birodalomnak, később Törökországnak)
ellenvetései voltak, így született meg a következő jelkép, a vörös félhold.
Perzsia (a későbbi Irán sikeresen elérte,
hogy a lehetséges jelképek közé bekerüljön a vörös oroszlán és nap is.
amely 1881. május 16-án alakult.
Alapelvek
Emberiesség
Pártatlanság
Semlegesség
Függetlenség
Önkéntesség
Egység

május eleje
Ballagás
május 12-14.
FAGYOSSZENTEK: PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC
Időjárási megfigyelések kötődnek ezekhez a napokhoz (fagyosszentek).
Az egyébként meleg májusi időjárás általában hirtelen
hűvösre fordul ilyenkor, nem ritkák az éjszakai fagyok.
Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek.
A kényes egynyári zöldségeket, uborkát, paradicsomot
csak a fagyosszentek után ültették el.
Orbán a szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok védőszentje.
Sajnos ezen a napon is gyakori a hideg éjszaka,
ami a szőlőnek különösen ártalmas,
ezért a szőlőben gyakran szobrokat emeletek neki,
illetve ezen a napon a szőlőtermő vidékeken
szent misét tartottak tiszteletére.

május utolsó vasárnapja
Nemzetközi gyermeknap
A magyar hősök emlékünnepe






