Március a meteorológiai évszakváltások szerint

az első tavaszi hónap

(csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás).

Ősi magyar nevén Kikelet hava,

de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik.

A tavasz első hónapjáról azt mondják:

„Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”,

azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március.

S rámutat az egész esztendőre,

a néphit szerint amennyi köd van márciusban,

annyi lesz a zápor is.

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta.

Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották,

ha háborút ez időtájt indították.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete,

és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart.

A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás,

még akkor sem,

ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő.

Ugyanakkor mégis fontos dátum,

a sok meteorológiai mérőhely

hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző

minimum hőmérséklet -1 / +2 °C, míg a jellemző

maximum hőmérséklet 10 / 11 °C,

29-38 mm csapadék hullik

és a napsütéses órák száma 128-146 óra

körül van összesen a hónap folyamán.

• március 1.: Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.

• március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

• március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.

• március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.

• március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
• március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény).

• március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

• március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.