A mazsola édes, a mazsola jó – szerintünk mindenféle formában.

Ki ne számolgatta volna gyerekkorában a kuglófszeletben a mazsolákat,

hogy először vagy épp a végén a legfinomabb szemeket bekapkodja?

A mazsola lényegében aszalt vagy szárított szőlő, de nem is akármilyen!

A világ minden részén elterjedt, szinte ősidők óta fogyasztjuk,

népszerűsége pedig máig töretlen.

Mazsolát nassolhatunk magában, de felhasználhatjuk rengeteg más módon is:

keverhetjük müzlibe reggel, jólesik tízóraira vagy uzsonnára kalácsban

vagy túrós táskában, része lehet az ünnepi vagy hétvégi süteményeknek,

de salátákban, köretekben, sőt főfogásokban is helye van,

de még bort, sőt párlatot is készítenek belőle.

Sokféle mazsola

A mazsola viszonylag olcsó és nagyon egészséges alapanyag,

érdemes minél több oldaláról megismerni.

Nálunk hosszú ideig csupán

egyféle mazsolával lehetett találkozni az üzletek polcain,

sokáig nem is tudtuk, hány fajtája létezik, így számos nyelvtől eltérően,

ahol az egyes típusokat külön névvel illetik, nálunk

ez az egyetlen elnevezése honosodott meg igazán.

Az apró, sötétre aszalt szőlőszemekből kis zacskókba csomagolt mazsi

ma is ott lapul minden élelmiszerüzlet polcán.

Emellett azonban mind több helyen találkozhatunk már különböző színű

és méretű mazsolával is.

Az idehaza alaptípusnak is tekinthető, legkedvezőbb árú

a régről ismert, barna színű, viszonylag apró aszalt szőlő.

A világszerte ismert és kedvelt típus

valójában korinthoszi mazsola névre hallgat.

Apró, magnélküli kékszőlőfajtából aszalják.

Ideális müzlikhez, süteményekbe, salátákba.

A nagyobb, világos mag nélküli szőlőszemek aszalt alakját

gyakran aranymazsolaként vagy szultána, illetve sultana

néven is kínálják,utalva az angol Sultanina elnevezésre.

Ez lényegében a szmirnai mazsola.

Az egyik legnemesebb fajta, tökéletes nassolni való,

de remek gyümölcskenyerekbe, süteményekhez, húsételekhez is.

Létezik hozzá hasonlóan nagy szemű, szinte fekete mazsola is nálunk,

amelyet a malaga szőlő szemeiből nyernek,

desszertekhez épp olyan pompás,

mint magában, rizsételekhez vagy salátákhoz.

Ez utóbbi kettő zamatosabb, édesebb a korinthoszinál,

nem is annyira gyakori, ennek megfelelően az ára is magasabb.

A három legismertebb mag nélküli szőlőből aszalt típus mellett

akad persze olyan is, amely maggal rendelkezik.

Ilyenek pl. a Muscat vagy Alexandria szőlőfajtákból készült rendkívül ízletes mazsolák,

nálunk ezek kevésbé elterjedtek.

Persze a felsoroltak mellett számos aszalásra alkalmas szőlő terem világszerte,

köztük a mi híres tokaji aszúnk szőlője is, amiből szintén készül mazsola.

Az ókor csemegéje egészséges energiabomba

A mazsolaszőlőt már az ókorban is ismerték,

a Bibliában éppúgy említésre kerül, mint az antik görög,

illetve római történetírók munkáiban.

Nem egyszerűen csemegének,

de igen jelentős kereskedelmi árucikknek is számított,

és ha hinni lehet a régi krónikáknak,

az ókor édes borai is jórészt mazsolaszőlőből készültek.

A mazsolához az érett szőlőfürtöket a tőkén hagyják aszalódni,

aztán a fürtöket levágva levegős helyen tovább szárítják,

míg el nem érik a kívánt állagot, aztán szemezik, csomagolják –

ez az eljárás nem sokat változott az évezredek alatt,

legfeljebb a technológia modernizálódott.

A kereskedelmi forgalomban kapható mazsolákat méretük,

minőségük alapján is osztályozzák, különböző áron kínálják.

Nagy átlagban kb. 4-5 kg szőlőből lesz 1 kg mazsola.

A mazsola víztartalma mindössze 15-18 %-a az érett szőlőszemének,

cukortartalma (ami természetes szőlőcukor) azonban határozottan koncentrálódik,

ezért még édesebb, mint a szőlőszem volt.

Vitaminokban, ásványi anyagokban

és természetes növényi rostokban is gazdag.

Kiemelkedő kálium-, kalcium-, magnézium- és nátriumtartalma mellett

számottevő mennyiségben található benne vas,

cink, mangán, foszfor, réz és szelén is.

Jóllehet az aszalás következtében a szőlőszemben meglévő

C-vitamin mennyisége a mazsolában csökken,

még így sem elhanyagolható, de emellett fontos természetes

A- és többféle B-vitaminforrás, továbbá E- és K-vitamint is tartalmaz,

sőt több, az emberi szervezet számára

létfontosságú aminosav is található benne

. Energiatartalma nem csekély (10 dkg mazsola közel 300 Kcal),

de összetételének köszönhetően valódi jótékony energiabomba,

és tudatos táplálkozás mellett is fogyasztható,

rendkívül egészséges csemege.

A diákcsemegének

(ami egykor a legolcsóbbnak számító olajos magvak

és aszalt gyümölcsök, főként mazsola keverékeként

a szűk pénztárcájú diákok édesség iránti vágyát hivatott csillapítani)

éppúgy része, mint a finomságokra szakosodott üzletekben,

cukrászdákban kínált, ét- vagy tejcsokoládéba,

néha fehér csokoládéba mártott nagyszemű mazsolákat rejtő különlegességeké,

a marcipánnal elegyített mazsolás bonbontöltelékekről nem is szólva.

Mazsola a desszerteken innen és túl

A mazsola (csokoládéburok nélkül) valóban igazán egészséges nassolni való,

Európa-szerte mégis leginkább süteményekben,

desszertekben talál helyet magának.

A mazsolás kalács, kuglóf mellett gyümölcskenyerek, püspökkenyerek

állandó összetevője, de dió-, mák- vagy túrótölteléket is gazdagítunk vele

szórjuk almás pitébe vagy keverjük réteges krémekbe,

tekerhetjük csigákba, szórhatjuk különféle palacsinta-töltelékekbe.

A mazsolát desszertekhez célszerű rumba vagy langyos vízbe áztatni,

hogy héja kissé megpuhuljon, a szemek megduzzadjanak.

Fajtától függően 1-2 óra vagy akár

egy éjszaka is szükséges lehet a kívánatos állag eléréséhez.

A rum és a mazsola olyannyira elválaszthatatlan páros lett,

hogy a rumos-mazsolás desszerteknek se szeri, se száma.

Az egyik legnevezetesebb mind közül egy jeges édesség.

Télen-nyáron remek desszert a malaga fagylalt,

amely piskóták, aprósütemények mellé épp annyira kiváló, mint magában –

benne a rum és mazsola tökéletes egységet képez.

Igaz, hogy nevét a malagaszőlőről nyerte,

bármilyen mazsolával (akár többfélével is) érdemes kipróbálni!

Malaga fagylalt házilag

Hozzávalók:
6 dl habtejszín
4 db nagyon friss közepes méretű tojás sárgája
½ dl cukorszirup
1 evőkanál barna nádcukor
1 rúd vanília kikapart magjai
25 dkg mazsola
1 dl erős barnarum

Elkészítés: A mazsolát egy éjszakán át áztatjuk a rumban. Másnap leszűrjük.
A tojássárgáját a barnacukorral és a cukorsziruppal egy nagy tálban vízgőz felett elektromos habverő segítségével 4-5 perc alatt könnyű krémmé verjük. A tálat levesszük a gőzről, és hozzáadjuk a tejszínt, a vaníliarúd kikapart magjait. Erős fokozaton további 3-4 percig habosítjuk.
Az így kapott könnyű krémet lapos, fagyasztható edénybe töltjük, és 1 órára betesszük a mélyhűtőbe. Mikor már kissé megdermedt, kivesszük, hozzákeverjük a rumos mazsolát. Visszahelyezzük az edénybe, és teljesen kifagyasztjuk.
Kínálhatjuk magában, csokoládéöntettel vagy desszertek mellé.

A klasszikusnak számító mazsolás desszertek mellett érdemes egy maréknyi mazsolával megbolondítani a gyümölcssalátákat, gyümölcsös desszerteket, pitéket is.

A mazsola azonban nem csupán édességek készítésénél remek alapanyag, de a hagyományos zöldségekből készült vegyes salátákat is feldobhatjuk vele – remekül illik az almához, zellerhez, sárgarépához, bármilyen zöld leveles salátához.

A nálunk is igen népszerű amerikai majonézes káposztasalátába, a coleslawba is gyakran kerül több-kevesebb aszalt szőlőszem. A mazsola mellé a különféle salátákba, ha csak lehet, érdemes kevés pirított diót, mandulát, mogyorót vagy fenyőmagot is csempészni, egyszerűen pompásak együtt.

A kelet-mediterrán konyha fogásai között nem kevés ínyencséget találunk, amelyek a mazsolát sós összetevőkkel vegyítik. Bár az általunk megszokott ételektől eltérő ízvilágot jelentenek, aki csak teheti, kóstolja meg!

Forrás:mindmegette.hu