Sokan vannak, akik a mézeskalácsot hungarikumnak tartják,

de a történeti feljegyzések és a régészeti leletek azt bizonyítják,

hogy a mézeskalács készítése egyidős a méz használatával,

és már az ókorban is ott illatozott az ínyenc rómaiak asztalán.

Igaz, sem a rómaik, sem a görögök nem ették meg,

vagy csak titokban, mert isteneiknek az állatáldozat helyett inkább

állat formájú mézeskalácsot ajánlottak fel

(Magyarországon Aquincumban –

Óbudán is sok igényesen megmunkált mézeskalács formát találtak). 

A Pallas Athéné templomát őrző sárkánynak is mézeskalácsot adtak,

és ha érintetlenül hagyta, azt szerencsétlenségre utaló jelnek tartották.

A halottak szájába is mézeskalácsot tettek,

hogy ezzel engeszteljék ki az alvilág istenét, Cerberust.

A Biblia is megemlíti Melkisédek zsidó pap kiváló mézes süteményét,

így sajnos cáfolnunk kell azt a hiedelmet, hogy a mézeskalács magyar találmány lenne.

A világ sok országában különböző időszakokban

és helyi tradíciók szerint készítik a mézes finomságot.

Például az angoloknál is nagy hagyománya van a karácsonyi mézes sütésének,

ilyenkor készül a Ginger Bread, az emberke formájú, gyömbéres kalács.

Amúgy egész évben nagy népszerűségnek örvend az illatos sütemény.
 

Régebben sok  helyütt vallásos ünnepekkor készítették csak,

és valamely szent alakját formázták meg belőle.

Így az egyház részben erősen támogatta, r

észben viszont a fűszerek feltételezett izgató hatása miatt saját szolgáinak tiltotta.

Íme Bernleri apát intése:

,,…minden értelmes ember igazat ad nekem,

hogy a fűszer, amit beletesznek, a szerzetesek számára túlzottan izgató,

és mivel az ételeket erősen fűszerezik,

a mézeskaláccsal minden bor savanyú nekik, és mérges képet vágnak az ivásnál”.

(Tar Károly: Erdélyi mézeskalács könyve)

A skandinávok és germánok vaddisznó alakú mézeseket sütötte

a téli napforduló eljövetelekor.

A németek körében nemcsak, hogy nagy hagyománya volt a mézeskalácsnak,

de Európában is rajtuk keresztül terjedt el.

Jancsi és Juliska meséje is német eredetű:

két helyi mézesbábos konkurenciaharcának

szájhagyomány útján elterjedt története.

Katherina Shrader nagyon neves mézeskalács készítő asszony volt,

akinek a spessarti erdőben állt a háza.

Őt vádolta meg boszorkánysággal kikosarazott udvarlója, Hans Metzler,

aki szintén mézeskalács készítő volt,azt állítva,

hogy embereket csábít magához, felhizlalja és megeszi őket.

Az asszonyt végül a vád alól felmentették,

de a feljelentő nem nyugodott bele az ítéletbe,

és belökte áldozatát a forró mézeskalácssütő kemencébe.

A magyar mézeskalácsosság az Árpád-házi királyok idején már nyomon követhető –

a saját méhészettel rendelkező kolostorokban formákat,

mézes italokat és süteményeket is készítettek.

A mézes pogácsa és mézesbáb elnevezéseket

a 16. században már jegyezték a krónikák.

A leghíresebb mézesek magyar nyelvterületen Debrecenben és Erdélyben készültek.

Erdélyben fellelhető receptek szerint a mézeskalácsot

vadas mártás készítéséhez is használták:

a száraz mézest belereszelték a mártásba.

Ez a szokás elterjedt az angoloknál is – akik Erdélyből rendelték a kalácsot –

és ugyanúgy fellehető a zsidó konyha receptjeiben is. 

Az egyik leghíresebb magyar mézes a Tordai mézes pogácsa volt,

amelynek termékenyítő erőt tulajdonítottak.

A mézeskalácsok, figurák formavilága és fűszerezése nagyon gazdag

és tájegységenként változó volt.

Nagyon sok kalács a formáról kapta a nevét,

például a karcagi korsó, a mézes huszár, a tükrös szív.

Ez utóbbihoz, mint szerelmi ajándékhoz, több hagyomány is kapcsolódik.

Ha a fiú  mézeskalács szívet vett választottjának,

és a templom előtt átadta neki, az egyben a lánykérést,

 a szerelem érzésének kifejezését is jelentette. 

A tészta díszítésének nagyon sok lehetősége van,

de ezek közül a legismertebb az írókázás,

amikor cukorral felvert sűrű tojásfehérje habbal dísztik a figurákat.

Manapság a díszítéshez magvakat, cukordrazsét, csokoládét,

színezett marcipánt, kandírozott gyümölcsöt, de még  színes gumicukrot is használnak. 

A tésztába a fűszerek közül nagyszerűen illeszkedik a fahéj, a gyömbér,

az ánizs, a szegfűszeg, a reszelt narancs- és citromhéj,

de nem árt neki egy csipetnyi őrölt bors sem.

Manapság már kész mézeskalács fűszerkeveréket is kaphatunk a boltokban.

 Itthon több helyen is rendeznek mézeskalácssütő versenyt és kiállítást –

pár hete Gyulán gyűltek össze a mézeskalács sütők és méztermelők.

Ha megfogadjuk az alábbi tanácsokat,

belőlünk is válhat profi mézeskalács sütő, legalábbis karácsonyra.