Nárciszok

A nárcisz (Narcissus) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe,
az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába
tartozó növénynemzetség.
Nagyobbrészt trópusi vagy szubtrópusi,
ritkán északi mérsékelt övi elterjedésű, hagymás
vagy néha rizómás, sokszor tőlevélrózsás növények tartoznak ide.
Virágzatuk ernyőszerű, vagy a virágok magánosak.
Nevét Narkisszosz mitológiai alakról,
esetleg narkotikus (narkoa, görögül bénítani) tulajdonságairól kapta.

Ovidius Metamorfózisaiban találjuk a romantikus történetet:
Narcissus, a gyönyörűséges, de bátortalan ifjú
visszautasította az érte epekedő nimfa, Ekho szerelmét.
A nimfa bele is pusztult viszonzatlan érzelmeibe;
csontjai sziklákká váltak, és csak a hangja
- a visszhang - maradt meg.
Aphrodité, a szépség és a szerelem szigorú istenasszonya
azzal büntette meg Narcissust,
hogy amint a tiszta erdei forrás vize fölé hajolt,
és a víztükörben meglátta saját képmását - beleszeretett.
Képtelen és reménytelen szerelme a halálát okozta,
de holtteste virággá változott.
Ezt a virágot róla, nárcisznak nevezték el.
Később az önimádatot, az önmaga szépségében,
önerényeiben való tetszelgést nevezték el nárcizmusnak.

A nárciszt már a régi görögök is termesztették és kedvelték;
nem annyira szép virágjáért, mint inkább
a belőle készíthető, bódítóan illatos olajért.
A történelem során sok más nép is megkedvelte
és sajátjának fogadta a nárciszt.
Méltán, mert sok országban terjedt el.
Csodaszép virága a havasi réteknek és legelőknek.
Az angolszász népek egyik kedvenc virága,
amely éppen úgy jellemzi számukra a tavaszt,
akár a rózsák és az íriszek nyílása a nyár közeledtét
vagy a krizantémok megjelenése az ősz idejét.
William Wordsworth: Táncoló tűzliliomok című költeményének
első versszaka így hangzik Szabó Lőrinc fordításában:
"Sétáltam, mint felhő, amelyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak álmatag."

A nárciszok alakban, méretben, színben és virágzási időben
meglehetősen változatosak.
Színük többnyire fehér vagy különböző árnyalatú sárga.
A hibridek között akadnak rózsaszínűek és pirosak is.











