A naspolya (Mespilus)

a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjának

Maloideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség.

. Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó

elolaszosodott nespula változatából származhat.

Népies elnevezése lasponya, és a miszpolya.

A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származó növény,

a Fekete-tenger vidékén vadon is terem.

Magyarországra valószínűleg olasz közvetítéssel került.

Gyümölcse miatt, de díszfaként is termesztik.

4-6 méter, ritkán 10 méter magas, kis termetű fa  vagy tőről elágazó ágas bokor.

Lombhullató. Koronája általában széles és alacsony, kevés,

de erős, oldalra tartó, vörösesbarna vagy barna ággal.

A korona később ellaposodik.

A kéreg kezdetben sima, szürkésbarna, később mélyen repedezett,

szögletes lapokban lepattogzó;

a leváló kéreg helyén vörös vagy sárga foltok maradnak.

Erős hajtásait kezdetben sűrű fehér szőr borítja,

később tövisek jelenhetnek meg rajtuk.

Szórt állású levelei ágon ülők, alig nyelesek.

Alakjuk hosszú-tojásdad vagy lándzsás, bőrszerűek.

. Színén halvány sötétzöld, fonákján világosabb színű, nemezesen szőrös.

Május közepén nyíló virágai egyesével, néha párosával helyezkednek el,

rövid nyélen, 5 fehér sziromlevéllel és a környező fiatal levelekkel közrefogva.

Rengeteg porzólevele van, portoka sötétvörös.

Öntermékeny. A 2–3 cm hosszú, kemény almatermés a vacokból fejlődik.

A termés halványan barnászöld, majd megbarnul,

csak az erős fagy puhítja ehetőre.

Magjai kemények. Melegigényes,

ezért hazánktól északabbra már nem fordul elő.

A téli hónapok értékes növénye, mert gyümölcsének

igen magas a C-vitamintartalma, érésének idején

más hazai gyümölcs már ritkán található.

• A naspolya gyümölcse utóérő, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható. Ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, akkor édesebb lesz. Előbb leszedve meglágyul, és akkor nyersen meg lehet enni.
• Mint gyümölcs, lekvárt lehet főzni belőle
• Gyümölcsének magas pektin tartalma miatt zselé főzhető belőle.
• Szívós fája a faszobrászati, és a faipari célokra alkalmas
• Levele és kérge nagy mennyiségű csersav tartalma miatt régebben cserzésre használták.
• A népi gyógyászatban kérgének főzetét vérzések csillapítására alkalmazták.
• Magvainak főzete vesekő elhajtásra alkalmas.

Naspolyatorta

500 g naspolya, 200 g mandula, 150 g vaj, 150 g cukor, 20 g vaníliás cukor, 4 tojás, 250 g liszt, 20 g sütőpor, 1 citrom, porcukor a szóráshoz.

A naspolyát kimagozzuk.

A mandulát leforrázzuk, meghámozzuk.

A szitált liszthez hozzáadjuk a szobahőmérsékletű vajat, a cukrokat, sütőport, darabos naspolyát, tojásokat és a durvára vágott mandulát. Jól formálható tésztává keverjük.

Alufóliával kibélelünk és megvajazunk egy sütőformát, kitöltjük a tésztával.

Előmelegített sütőben 45-50 percig 170-180 °C-on szúrópróbáig sütjük. Az utolsó 10 percben a tetejét letakarjuk alufóliával, hogy meg ne égjen.

Lisztezett deszkára borítjuk és hagyjuk kihűlni.

A citrom szűrt levével meglocsoljuk, porcukorral megszórjuk és felszeleteljük. Tejszínhabbal és szép egész naspolyákkal díszítjük.

Egészben hagyva, fóliába betekerve hosszabb ideig eláll.

Naspolyalekvár

Hozzávalók: 2 kg jó érett naspolya 50 dkg nádcukor 4 dl víz 1 teáskanálnyi őrölt fahéj Elkészítés: A naspolyát váltott vízben megmossuk, lecsöpögtetjük. Egy nagyob lábasba tesszük, kézzel jól összenyomkodjuk, majd 4 dl vizet öntünk rá. Csumástul, héjastul együtt addig főzzük, míg szét nem válik a héjától a húsa. Ekkor szitán átnyomkodjuk és levével együtt egy másik edénybe tesszük. Hozzáadjuk a cukrot és folytonosan kevergetve sűrűre főzzük.

Forrás: wikipedia