November 1.

Mindenszentek (Aprószentek napja),

napja. November elsejének ünnepe,

Mindenszentek napja az Egyesült Államokból indult,

angolszász eredetű Halloween-ünnepre vezethető vissza

(All Hallows magyarul mindenszentek)

November 2.

Halottak napja A holtakért való imádkozás szokása

998-ban kezdődött Franciaországban,

és a XIV. században vált általánossá.

A november másodikai halottak napja

Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered.

November 3.:

A magyar tudomány napja.

Az 55/1997. (IV. 3.) Kormányrendelet alapján.

1825-ben ezen a napon ajánlotta fel egyéves jövedelmét

Széchenyi István gróf a Tudományos Akadémia létesítésére.
 

November 4.:

Az emlékezés napja Magyarországon.

November 5.:

Szent Imre ünnepe. Szent István fia volt,

1083-ban atyjával és tanítójával együtt avatták szentté.

A barokk kortól ő a magyar ifjúság védnöke.
 

November 7.:

Nemzetközi rákellenes világnap.

November 11.:

Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban

tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep.

A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok

a tavaszi- nyári időszakban rájuk bízott jószággal,

és a gazdától megkapják járandóságukat.

A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra,

sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor.

November hónapot bizonyos vidékeken "kis farsangnak" is nevezték,

ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat,

amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek.

Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza.

A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség,

a gallok támadásától csak az mentette meg a várost,

hogy a ludak hangos gágogására felébredtek.

Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés.

(Mars a római mitológiában hadisten.)

Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban

Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká. 
Márton valós történeti személy, Pannóniában született,

Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt,

Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére,

ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított.

371-ben püspökké szentelték Tours-ban,

így Franciaországban is igen népszerű.

A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni

szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában.

Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét.

Innen a Szent Márton lúdja elnevezés.

Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok,

úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik,egész évben éhezni fog.

Általában erre a napra forr ki az újbor,

a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik.

A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott.

Megszánva a didergő embert köpenyét kardjával ketté vágta,

és felét a koldusra terítette.

Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben,

vállán az előző nap kettévágott köpeny.

Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott

fél köpennyel e történet alapján.

November 12.:

Minőségellenőrzési világnap.

Az Európai Minőségügyi Szervezet (EQO),

1992. november 12-re hirdette meg az első minőségügyi világnapot.

A minőség iránti elkötelezettség fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.
 

November 13.:

Cukorbetegek napja.
 

November 17.:

Füstmentes Nap. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére

a nap különböző rendezvényein azt hangsúlyozzák,

hogy a dohányosoknak nincs joguk ártani nemdohányzó embertársaiknak.
 

November 19. :

Árpádházi Szent Erzsébet (XIII. század) ünnepe.

A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek,

mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt.

Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz,

általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint Katalinkor.

November 20.:

Ifjú zenebarátok napja.

Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége

1968 tavaszán Lisszabonban tartott

kongresszusának határozata alapján 1968 óta ünneplik.
 

November 22.:

Szent Cecília napja. A zenészek védőszentje.

November 25.:

Szent Katalin keresztény vértanú ( IV. század) ünnepe.

Kerékbe törték, ezért a fuvarosok, kerékgyártók,

valamint a házasulandó lányok védőszentje.

Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek.

Katalinágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak,

s ha karácsonyig kizöldült,

közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál.

Régi időjárási megfigyelés szerint,

ha Katalin locsog (vagyis lucskos, nem fagy),

akkor Karácsony kopog (azaz jó hideg lesz).

November 27.:

Véradók napja.

A Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta,

hogy 1988-tól legyen a véradók napja,

emlékezve arra, hogy először 1954. november 27-én

adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak.

A Nobel-díj megalapításának a napja.

November 30.:

Szent András napja.

A hagyomány szerint kereszthalált halt átlósan ácsolt kereszten,

innen az andráskereszt elnevezés.

András a keleti ortodox egyház védőszentje,

kultusza ezeken a vidékeken nagyon erős.

 
András napja a legelterjedtebb férjjósló nap,

ólomöntéssel, gombócfőzéssel igyekezetek a jövendőbeli személyét kitalálni.

(A gombócokba papírra írva egy-egy férfinevet gyúrtak,

és amelyik legelőbb jött fel a víz színére,

olyan nevű férjet vártak a lányok maguknak.)

Ólomöntés is volt a fonóban, az öntvény alakjából

a jövendőbeli foglalkozására következtettek. 

Vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást,

a disznótorok farsang végéig tartottak.