GEORGE FRANK HARRIS festményei

A nyár a mérsékelt égöv egyik évszaka,

a leghosszabb nappalok és a legmelegebb időjárás jellemzi,

időben a tavasz és az ősz között helyezkedik el.

Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik.

Az egyes évszakok kezdete kultúráktól függően változó,

csillagászati és az adott területi meteorológián alapul.

Általában amikor a déli féltekén nyár van, az északin tél, és fordítva.

A trópusi és szubtrópusi területeken az esős évszak nyáron következik be,

ekkor trópusi ciklonok alakulnak ki és vándorolnak

a trópusi és szubtrópusi óceánok felett.

A kontinensek belsejében viharok hozhatnak jégesőt is

délutánonként és esténként.

Az iskolákban nyári szünet van a forró időjárás

és a hosszabb napok előnyeinek kihasználására.

Csillagászati szempontból a napéjegyenlőségek és napfordulók

az adott évszakok közepén vannak,

azonban időszakos eltolódások előfordulnak,

hogy az évszak meteorológiai kezdete – ami az átlaghőmérsékleten alapul –

több héttel később következik be, mint a csillagászati kezdete.

A meteorológusok szerint a nyár kiterjed június, július és augusztus hónapokra

az északi féltekén, illetve december, január és február hónapokra a déli féltekén.

A nyár meteorológiai meghatározása igazodik ahhoz

az általános véleményhez, hogy a nyár az az évszak,

melyben az év leghosszabb és legmelegebb nappalai vannak.

Csillagászati szempontból a nappalok folyamatosan hosszabbodnak

a napéjegyenlőségtől a napfordulóig, a napforduló után pedig fokozatosan rövidülnek.

Az évszakoknak ezt a meteorológiai meghatározását alkalmazzák

Ausztráliában, Dániában és a volt Szovjetunió területén,

valamint sokak által az Egyesült Királyságban is, ahol a nyár

május közepétől augusztus közepéig tart.

A napéjegyenlőségeken és napfordulókon alapuló meghatározás

az Egyesült Államokra jellemző, ahol több területen van kontinentális éghajlat

kb. hat hetes hőmérsékleti eltolódással.

Máshol a napéjegyenlőségek és napfordulók

az évszakok közepét jelzik, nem a kezdetét.

A kínai csillagászatban például a nyár május 5. körül kezdődik

, és augusztus 6. körül végződik.

A nyugati használatra példa William Shakespeare Szentivánéji álom című műve,

mely a nyár legrövidebb éjszakáján játszódik, ez a nyári napforduló.

Írországban a Met Eireann, a nemzeti meteorológiai szolgálat szerint

a nyár június, július és augusztus hónapokban van.

Azonban az ír naptár szerint a nyár május 1-jétől augusztus 1-jéig tart.

Az iskolai tankönyvek is inkább a kulturális normát követik,

és a május 1-jei dátumot használják a nyár kezdetére

a meteorológia által alkalmazott június 1. helyett.

Dél- és Délkelet-Ázsiában, a monszunok előfordulási helyén

a nyár időszakát általában márciustól májusig, június elejéig tartják,

arrafelé ezek az év legforróbb hónapjai, ez a monszunesők érkezéséig tart.

Egykorú magyarázat szerint a hónap névadója Juno volt.

Június  1-jén ülték meg Iuno Moneta (népies értelmezésben: az „intő” Juno)

temploma avatásának emlékünnepét.

Ugyancsak elsején ünnepelték Cardát,

akit Ovidius Janus női párjának és az ajtósarok

(latin cardo) megszemélyesítőjének tart.

11-én ülték a Matralia ünnepet, Mater Matuta („Reggeli Anya”) tiszteletére.

Ő ugyancsak Janus párja volt,

akit Pater Matutinusnak („Reggeli Atyának”) is neveztek.

Mater Matutát a görög Leukotheával („Fehér Istennővel”) azonosították,

akit Inónak is hívtak. Inó a névrokonságtól függetlenül is Juno mása:

míg Inó dajkaistennő, Juno a gyermekáldás  úrnője volt.

Június 9—15. között zajlott a Vestalia, Vesta istennő ünnepi hete.

Az ő templomában égett a szüzek oltalmazta örök tűz.

Vesta a családi tűzhely istenasszonya volt,

s emiatt igen közel állt Junóhoz.

A két istennő görög megfelelője, Héra, az „asszony” és Hesztia,

. A Vestalia, jellegéből fakadóan tűzünnep, a nyári napfordulat ünnepe.

A „téli kapu őrének”, Janusnak emlegetése a júniusi istennők oldalán

ugyanerre enged következtetni.

A hónap jelképe sárgászöld ruhás, repülő ifjú,

fején éretlen kalászkoszorúval, jobbjában a hónap jegyének,

a Ráknak a jelével, baljában a hónap terményeivel teli tál.

Ábrázolták árpát sarlózó parasztlegény képében is, homlokán lenkoszorúval.

A napisten szekeréről aláhulló Phaethón ugyancsak június havát jelképezi

  Kronoszt mint gabonaistent az ókori Athénben aratás idején,

a nyári napfordulókor ünnepelték, az antik csillaghit viszont

a Rák és az Oroszlán havát a bukott Szaturnusz időszakának tekintette.

Június régi magyar neve Rák hava, illetve Szent Iván hava.

Utóbbi nevét a szokáshoz híven a Rák hó (jún. 22/23-júl. 22/23.)

első dekádjának legjelentősebb szentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nyerte.

Müller Péter: Elengedni

,,Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad.

Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted.

Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás.

Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj.

Ha már nem fáj: nem is szeretjük.(.........)

Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl.

Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre.

Nem közönyt jelent.

Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni,

a maga útján-abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám.

De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."