Nyári gyümölcsök

Alma, alma
piros alma,
odafönn a fán,
ha elérném,
nem kímélném,
leszakítanám.
De elérnem
nincs reményem.
Várom, hogy a szél
azt az almát,
piros almát
lefújja elém.
Kányádi Sándor

Nyári alma ül a fán,
fa alatt egy kisleány.
Néz a kislány föl a fára,
s le az alma a kislányra.
Nézi egymást mosolyogva:
lány az almát, lányt az alma.
Kányádi Sándor

Aranysárgák már a fürtök,
akárcsak a napsugár.
Üresen kong minden hordó,
tátog a prés - rájuk vár.
Tőkéjéről levagdossuk,
berakjuk a kosárba -
présből csorog édes leve,
tölthetjük a pohárba.
Mentovics Éva

Már messziről mosolyog,
rám nevet a fáról.
Mintha csak azt suttogná:
szedjem le az ágról.
Karomon a kis kosár,
szaladok is menten,
hogy az érett, roppanós
almákat leszedjem.
Mentovics Éva














