Nem hiszek a véletlen találkozásokban.

A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni.

Nem valami nagy öröm ez. Semmi nem érkezik idejében,

semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá.

Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés.

Azt hisszük, játszik velünk valaki.

De egy napon észrevesszük,

hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben...

két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb,

csak akkor amikor megértek e találkozásra.

Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott.

Honore de Balzac

Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással,

inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget.

Ha valakit valóban szeretsz, azonnal tudod, ha megbántod -

nem azért, mert látod az arcán, hanem mert a bántás pillanatában

önmagadon érzed a bántalmat, neked is fáj - és tudod,

hogy nem kellett volna.

Nemcsak neki, neked is sajog, azonnal.

A szeretet nem ismer sem időt, sem távolságot.

Évek kellenek a bizalom kiépítéséhez,

de elég néhány másodperc a lerombolásához.

Még el kell mondanom egy szomorú hírt.

Az "Igazi" nem létezik. Nincsen.

Sehol nem él valahol egy nő vagy egy férfi, aki az igazi,

s akit csak meg kell találni.

De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel,

akiből lehetne "igazi".

De ehhez nagyon sok türelem, lemondás, megértés,

háttérben maradás szükséges, ám végül kialakulhat egy olyan viszony,

melyben a másik már nélkülözhetetlenül belecsiszolódott, vagyis igazivá vált.

Minden anya gazdag, ha szereti a gyerekeit.

Nincs szegény édesanya, sem csúnya édesanya, sem öreg.

Az ő szeretetük mindig a legszebb az Örömök között.

És amikor, úgy látszik, szomorúak, akkor is elég egy csók,

amit kapnak vagy adnak, és már minden könnyük

csillaggá lesz a szemük mélyén.

Minden kapcsolat, történés valahonnan valahová tart.

Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még?

Vagy már csak ismételjük magunkat?

Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót?

Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet?

Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet?

A kapcsolat változik, és benne változunk mi is.

Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak.

Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással,

harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni.

Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy

nem vált olyanná,amilyennek elképzeltük.

Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők,

és olyat kértünk, amit nem tud megadni.

Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról.

Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen.

Egy foghúzás rossz, de elviselhető.

De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni.

Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.

Popper Péter