Oscar és ami mögötte van

Oscar története

Az Oscar-díj -

hivatalosan Academy Award - 1929 óta kerül kiosztásra a filmszakmában.

Általában minden év februárjának utolsó vasárnapján tartják a díjátadó ceremóniát -

most már Hollywoodban, a 3400 férőhelyes Kodak Színházban.

Korábban Los Angelesben és New York városában is tartottak díjátadókat.

A jelölt filmek között az előző évben bemutatott alkotások szerepelhetnek,

a jelöléseket és a nyerteseket pedig legnagyobb titokban

a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia választja ki.

 A technikai kategóriákban három, a többi kategóriában öt jelöltet állítanak,

de A legjobb filmnek járó elismerésért 2010 óta tíz film versenyez.

Miért éppen Oscar?

1929-ben, az első díjkiosztón még nem volt neve a szobornak -

1931-ben a "legenda szerint" Margaret Herrick,

az Amerikai Filmakadémia első könyvtárosa

a szobor nézegetése közben rájött,

hogy az alak nagyon hasonlít nagyapjára,

a texasi Oscar Pierce-re - ezért lett az aranyszobrocska végül Oscar.

A díjátadó gála olyanannyira közkedvelt eseménnyé nőtte ki magát néhány éven belül,

hogy míg először a média jelenléte nélkül zajlott az Oscar,

a következő alkalommal már rádión közvetítették a filmes rendezvényt.

A díjátadó egyik évben sem maradhatott ki:

sem a világháború, sem más egyéb katasztrófa

vagy tragédia nem adott okot arra, hogy elmaradjon az Oscar-gála.

Hogyan készül a szobrocska?

Évente 12 ember segítségével 50 szobor készül,

melyek tömege 3,85 kg, magasságuk pedig 34 cm.

Egy szobor előállítási költsége körülbelül százezer forintba kerül.

Ennél azonban többet ér a szobor eszmei értéke -

hiszen ezt a díjat csak a legkiválóbb filmszakmabeliek kaphatják meg.

A szobrok első alkalommal aranyozott bronzból készültek,

később a bronzot a fém váltotta fel,

végül pedig 24 karátos arannyal vonták be őket.

A második világháború idején a fémhiány miatt

az Oscar festett gipszből készült három évig -

de a háború után az Akadémia becserélte

az addig kapott gipszdíjakat aranyozott fémre.

Megéri az Oscar-díj

Az eseményt minden évben milliók követik nyomon -

az Akadémia éves költségvetését a díjátadó reklámbevételei adják.

A díj az eszmei értéken és az elismerésen túl

igencsak jövedelmező a győztes színészekre és a filmekre nézve.

Már az Oscar-jelölés is a legjobb főszereplő kategóriában egymillió dollárral,

míg a győzelem ötmillió dollárral emelheti a színésznek

a következő filmjéért kapott gázsi összegét.

Összesítések szerint a filmstúdiók a "jelölési" pénzzel átlag 30 milliós,

a győzelemmel akár 80-100 milliós többlet bevételre számíthatnak,

mert egy Oscar-díj igazi hívószó a moziba járóknak

és a DVD-kölcsönzőknek egyaránt.

A legjövedelmezőbb,

Oscar-díjjal jutalmazott filmek listáján szerepel többek között

az Elfújta a szél, a Titanic, a Ben Hur

és a Gyűrűk ura - A király visszatér című filmek is.

A Super Bowl mellett az Oscar-díjkiosztót nézik a legtöbben az Egyesült Államokban,

így a hirdetési bevételek is egyre nőnek.

1995-ben egy félperces reklámspot még 700 ezer dollárba került a hirdetőknek,

idén azonban ezek ára eléri az 1,7 millió dollárt.

Magyarok és az Oscar-díj

William S. Darling:

A magyar származású látványtervező három alkalommal nyert díjat:

1933-ban a Kavalkád,

1943-ban a Bernadette dala

és 1946-ban az Anna és a sziámi király című filmekért.

Geza Herczeg 1937-ben

az Emile Zola élete című film forgatókönyvírójaként kapta az elismerést.

Kertész Mihályt a 1942-ben bemutatott Casablanca rendezéséért díjazták.

George Pal, eredeti nevén Marczincsák György Pál,

1944-ben, Adolph Zukor 1949-ben kapott életműdjat.

Rózsa Miklós zeneszerzőként három alkalommal kapott szobrocskát:

a Ben Hur, az Elbűvölve és a A Double Life című filmekért.

Alexandre Trauner a Legénylakás látványtervezőjeként kapott díjat.

Joseph Kish a Bolondok hajója látványtervezőjeként lett Oscar-díjas.

Zsigmond Vilmos

1978-ban nyert Oscart A harmadik típusú találkozások című film fényképezéséért.

Rofusz Ferenc

A legjobb animációs rövidfilm kategóriájában

1981-ben A Légy c. rövidfilm rendezéséért kapott elismerést.

Szabó István Mephisto c. filmje

1982-ben a legjobb külföldi film kategóriájában nyert díjat.