Osztó - fosztó OKTÓBER

KÖSZÖNTÜNK OKTÓBER!!!
" Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág,
Minden aranysárga itt,
csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri,
hát lengeti a tengeri "
Weöres Sándor

SZÜRET HAVA,
SKORPIÓ HAVA,
MAGVETŐ HAVA,
ŐSZ HAVA,
osztó-fosztó OKTÓBER,
nevét az octo= nyolcadik szóból kapta.
Ez már az igazi, mustillatú, lombhullató ősz.

Az eddig szinte egyhangúan zöld erdő megszínesedik.
Leghamarabb sárgul a nyárfa, azután a juhar és a gyertyán.
A vadcseresznye levele élénkpirosra változik.
Vöröslik a vadrózsa, galagonya és vadkörte.
A kecskerágó bokor szinte lila.
legvégül a szürkekérgű bükkfa gyúl vörösre.

Potyog a makk, a vadgesztenye, pörög a juharfa termése.
Szállnak a hársfák könnyű, szárnyas, apró, barna magvai.
Érett már a galagonya, kökény és csipkebogyó.
Az őzek sötétbarna, tömött, meleg bundára váltanak
. A mókusok, egerek egész raktárakat hordanak össze.
A borzok, pelék vastag hájat eresztenek,
hogy legyen mit lekoplalni tavaszig.

Érett a télire való alma.

A hónap közepétől nyílik a krizantém,
amely színes bokraival vidámítja a már jócskán megkopott kertet.
Mert legtovább bírja a hideget, azért használ(t)ják
a halottak napi sírdíszítéshez.
Hajdanán, nagyanyáink kertjében októberben még javában virágzott
a kellemes illatú, sárgás-piros színű szagos rezeda.
Virágai: krizantém, szagos rezeda

Október vidékeinken a szüret hónapja.
Ebben a hónapban vannak a szüreti bálok, gyakran a lakodalmak.
Szüret után kezdődik a kukorica szedése és a káposzta vágása.
Ezután nem marad más mezei munka, mint a ganéj kihordása.
Az első fagyokig még találhatunk őzláb gombát,
lila pereszkét, egy-egy pöffeteget.
GYÓGYNÖVÉNYE: homoktövis, kökénybogyó, galagonya


OKTÓBER JELES NAPJAI:
Október 4. Ferenc (Assziszi szent Ferenc) napja:
A vetés kezdésének napja.
A vetésre legalkalmasabb hétnek az ún. ferenchetet tartották.
A Nyárád mentén a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik.
Mert az állatok védőszentjének is tartották,
a gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe, ha ilyenkor ültettek kotlóst,
hogy a csirkék el ne pusztuljanak.
Úgy vélték, a nyírfaág mindaddig, amíg ki nem kelnek a csirkék,
megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.
Október 15. Teréz napja szüretkezdő nap.
Teréz-szedés a neve.
Asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak,
kenyeret sem süthettek.
Október 21. Orsolya napja
a "káposztavágás" betakarításának ideje
Október 28. Simon-Júdás napja
a szüreti bálok kezdete, a juhászok elszámolásának napja,
a kukorica betakarításának kezdete.
E nap után kezdődnek a kukoricafosztó kalákák,
amit a Nyárád mentén Törőbúzahántónak neveztek.
Főleg a legények mentek a lányos házakhoz megkérdezni,
hogy "Kell-e hántó"?.
A lányok arcát a legények üszökkel maszatolták össze,
héjában meghengergették a lányokat,
a piros csöveket pedig elkapkodták a legények,
s azt csókkal kellett kiváltani.
Jó időben az udvaron, esőben a konyhában, fészerben fosztottak.
Szilvával, süteménnyel, itallal kínálták a segítőket.
Énekeltek, beszélgettek.
A fiatalok egyik legfontosabb szórakozási alkalma volt
a kukoricafosztás.






