Papír montázs
-egy könnycsepp utóélete-
Vidéken jártadban láthatsz
magányos, ódon házat,
melynek hó-kucsmás tetejét
míves csatorna szegi még.
Néhol az eresz már ereszt,
itt rajta a hosszú tél
kövér jégcsapot növeszt.
Tavasz jöttére kíváncsi
csepp fürgén indul útra.
Ám egy hideg fuvallattól
minden visszafagy újra,
s téli álmom álmodom még
én a ház, és velem a jég.
Bandukolni térdig érő hóban,
gyönyörködni hósapkás oromban,
utazni kedves, csilingelő szánon,
ez az igazi téli álom.
Hóembert rakni kinn a kertben,
részt venni havas, téli örömökben,
siklani szikrázó, fényes havon,
ez az igazi téli vigalom.
Csúszkálni fényes korcsolyákon,
nevetni fehér hólabdákon,
nézni szállongó hópihét
ez az igazi téli szép!
Januári hideg fagyban házak
Állnak hóval befedve,
Csillámló ezüst ágak
Bóbiskolnak az úton heverve.
Most alszik a természet,
Fehér takaróba süllyed lábam,
Szélnyírbálta utcaképben,
Jégcsapok lógnak megadóan.
Januári hideg fagyban,
Ördögűző, dermedt télben,
Léptem mellett angyal suhan;
Arcom tükrén szárnya lebben.
Aranyrizsport hint a tél,
Csikorog a tél vad dühe,
Szívemen rácsos, kemény páncél,
Utamban áll, muszáj menedéke.
Vibráló neon tenger övez körbe,
Érzem a jóságot és a fényt,
Halk neszekkel fon át körbe,
Tünékeny árny rejt veszélyt.
Januári hideg fagyban,
Démon ménkű szakadt fejemre,
Féltem ott a kicsi útban,
A sátánt láttam megeredve!
Hadonásztam, a gonoszt kergetve,
Távozz tőlem, messzire!
Csilingelő hang szólt mellettem:
"Ne félj tőle, mert szíved zárva előtte"
Januári hideg fagyban
Ördögűző dermedt télben,
Léptem mellett angyal suhan-
Arcom tükrén szárnya lebben.
Megfagy a rózsa az ágán,
csók jege álomra bénít.
Hallod a szélzene hárfán?
Jéghideg hófalat épít.
Fátyolos égen a Holdat,
udvara fénybe takarja.
Jégesőt és havat hordat,
szél ölelését akarja.
Izzik az alkony a télben,
fényfelhők vízre csorognak.
Szikrázó pelyhek a légben,
víg-buja táncba forognak.
Forrás: versek: forrás: rozsakert.bloglap.hu
Papír montázs hozzászólásai
" Barát,
aki
éltünkbe
hoz száz
örömet
és csodát,
ha van
barátod,
majd
meglátod
egyre
szebb lesz
a világ."
" Add meg
minden
napnak
az esélyt,
hogy
életed
legszebb
napja
legyen."
" Van úgy,
hogy,
megváltoznak
a szavak,
mert nem
tudjuk
mit hoz
a holnap.
Árkokat
ás amik
elválasztanak,
vagy hidakat
emel, amik
még jobban
összekötnek."
" Van az
emberi
szívnek egy
halk szavú,
előkelő
vendége
néha: az
emlékezés."
Az élet attól
szép,hogy
bármi
megtörténhet,
és attól
nehéz,hogy
meg is
történik."
" Milyen
öröm
örömet
okozni,s az
emberek
mégis
milyen
ritkán
szánják rá
magukat. "
/ Németh
László /
" Egy kedves
szó olyan,
mint a
tavaszi
napsütés."
" Az a tudat,
hogy
szerethetsz
és szeretnek,
olyan
melegséget ,
gazdagságot
az életnek,
amit
semmi más
nem pótol. "
" Ha szeretnek
olyan,mintha
kétfelől
sütne ránk
a Nap."
" A sok kis
jelentéktelen,
egyszerű
gesztus teszi
elvislhetővé
az életet.
Egy mosoly,
egy érintés,
egy szó,
kedvesség és
törődés. "
" A nagy
szavak
nem érnek
semmit.
Elszállnak
mint az
őszi szél.
De a
szeretet,
ha szívből
fakad
elkiséri az
embert,
ameddig él."
" A boldogság
az élet apró
dolgaiban
rejlik.
Aki nem
figyel,
annak
számára
láthatatlan
marad. "
" Mennyi
szín és
furcsaság
az élet,
mindez
mennyi
emlék és
remény."