Pillangók

Mentovics Éva: A pillangó tánca
Napsugaras rét felett
táncos kedvvel lépeget.
Harmatvízben megfürödve
reggelre már víg a kedve.
Tarka szárnya libbenő,
lábán pöttöm cipellő.
Jobbra perdül, balra táncol,
nektárt gyűjt a szép akácról.
Kémleli a kék eget,
virágszirmon lépeget.
Csillámporos fodros szárnya
pillekönnyen perdül táncra.

Nyári zápor
Virágon lepke,
tarka pillangó,
körüle zümmög,
donog a dongó.
Fa, virág, minden
áll mozdulatlan.
Izzad a lepke,
olyan meleg van.
“Borul, beborul,
Vigyázz, pillangó!
Bújjunk, bújjunk el” –
dongja a dongó.
Felh? az égen,
borul a napra.
Megáll a lepke
egy pillanatra.
Libbenne szárnya,
jaj, de már kés?.
Dördül az ég, és
zuhog az es?.
Zuhog a zápor,
ázik a lepke.
Szorítja szárnyát
nagy dideregve.
Aztán a felh?
ahogyan támadt,
fordít a tájnak
hirtelen hátat.
Kisüt a nap, és
a kis pillangó
szárítja szárnyát,
s donog a dongó.
Kányádi Sándor

Gazdag Erzsi: Száll, száll a pillangó
Száll, száll a pillangó,
rét fölött libegő,
víz fölött villogó.
- Rét fölött libegő,
víz fölött villogó,
szállj le hozzám, szállj le,
pávaszempillangó!
- Nem szállok le hozzád;
tenyeredbe zárnál.
Szabad szállásom van
minden kis virágnál."

Mentovics Éva: Lepkeálom
Bodzabokor rejtekén
szundikál egy csepp legény.
Szivárványszín csipkeinge
pilleporral van behintve.
Tücsökzene elringatja,
virágtányér ring alatta.
Pillekönnyű lepkeálom











