Pünkösdi és bazsarózsák

A piros bazsarózsa Magyarországon őshonos kerti virág,
s számos tavaszköszöntő népi hagyomány kapcsolódik hozzá.
A közkedvelt dísznövényt pünkösd idején,
májustól június elejéig csodálhatjuk meg a kertekben.
Népi hiedelem szerint azok, akik este
a fürdővizükbe pünkösdi rózsa virágszirmait hintették,
reggelre megszépültek.
Csehországban a bazsarózsát korábban Mária rózsának,
vagy csak egyszerűen vörös lóherének hívták,
ám az angolok olyan névvel illetik, ami mindent elárul:
bowl of beauty, azaz a szépség tálkája.
Kevesen tudják azonban,
hogy a piros bazsarózsának gyógyító hatásai vannak.
A növény latin elnevezését Páion
(a görög istenek orvosa) nevéből származtatják,
aki a hagyomány szerint a piros bazsarózsa gyógyerejével gyógyított.
Az antik világban a bazsarózsát - elsősorban
a gyökér porát, és a virág szirmait -
a kor közkedvelt szerelmi bájitalaiba is belekeverték.
Az arab orvosok cukorbaj elleni
orvosságként ajánlották felhasználásra.
Kínában már i. e. 2000-ben is ismerték,
s a kínai gyógyszerkönyvben ugyancsak szerepel.
Elsősorban a gyökeréből készített kivonatot használták
sárgaság, valamint reuma ellen.
A bazsarózsa Kelet-Ázsiából származik,
ahol hagyományos gyógynövényként tisztelik.
Az ókorban elsősorban kolostorokban termesztették
(virágdíszítésekhez is felhasználták, például az Úrnapja ünnepe alkalmával).
Néhány európai országban ma védett növénynek számít.
Nem szereti, ha átültetik!
Szereti a laza talajt és a napot, viszont nem jól viseli, ha átültetik,
bolygatják, olyankor hosszú ideig nem virágzik.
Gyógyító hatású részei a virágzata és a gyökere.
A bazsarózsát a népi gyógyászatban ősidők óta használják
emésztési panaszok kezelésére.
Bizonyított a piros bazsarózsa görcsoldó hatása:
Külsőleg a gyermekkori ekcéma ellenszere,
reumatikus fájdalmak csillapítója, borogatás formájában.
CSAK MÉRTÉKKEL!
A növény virágából és gyökeréből főzetet vagy teát készítenek,
amely a már említett hatások mellett sikeresen alkalmazható
fejfájás és depresszió kezelésére.
Forrás: fitoterapiakalauz.hu/Vladimír Vonásek

















