A kínaiak már 2000 évvel ezelőtt termesztették!

Igaz, akkor még nem, mint kerti díszt,

hanem mint gyógynövényt tartották számon.

Növénytani neve, a Paeónia (peónia) Paion nevéből származik,

aki a görög mitológia isteneit gyógyította.

Plútó sebeire keresett gyógyírt,

mellyel magára haragította a gyógyítás istenét,Aszklepioszt.

Plútó, hogy elrejtse gyógyítóját a haragos istenség elől,

bazsarózsává változtatta őt.

Innen tehát a név… legalábbis e szerint a monda szerint.

Ezzel szemben más források a győzelmi ének,

azaz a paean szóra vezetik vissza a rózsa nevének eredetét.

Szinte természetes, hogy a pünkösdi rózsa is

a „többnevűséget” támogatja!

Hívják őt Szent György-virágnak, vagy bazsarózsának.

A cseheknél Mária rózsa, vagy nemes egyszerűséggel

vörös lóhere, míg az angoloknál ő

a „bowl of beauty”, vagyis a szépség tálkája.

Bizony, a pünkösdi rózsa Magyarországon is őshonos.

Igaz, csak Baranyában, a Zengő gerincén lelhető fel.

Botanikai kutatások szerint átvészelt itt két jégkorszakot is.

Természetesen védett növény,

már 1982 óta, eszmei értéke negyedmillió forint.

A jó szerencse és emellett még a boldog házasság szimbóluma is.

Csodálatos menyasszonyi csokrok készülhetnek belőle,

úgyhogy menyasszonyok, örömanyák,

ha még nincs „csokorötlet” a nagy napra,

a pünkösdi rózsa megoldás lehet!

A pünkösdi rózsa nevét, nem túl meglepő módon,

a pünkösdi időszakban nyíló hatalmas halványrózsaszíntől

mély bordóig számtalan árnyalatban nyíló virágairól kapta,

mely a névadókat a rózsára emlékeztette.

Másik elnevezése, a bazsarózsa egy fokkal érdekesebb:

a távol keleten közel kétezer éve gyógynövényként termesztett növény

az Oszmán Birodalmon keresztül, török közvetítéssel került

a Kárpát-medencébe.

Magas ára miatt elsősorban a török nemesek

és tisztségviselők tartották, így ragadt rá a basa rózsa név,

mely később a ma ismert és széles körbe használt bazsarózsára módosult. 

A bazsarózsafélék családját gazdagító piros bazsarózsa (Paeonia officinalis)

nemcsak dísznövényként, hanem gyógynövényként is funkcionál.

Találkozhatunk vele Európán kívül a Déli-Alpokban és Kis-Ázsiában is.

 A piros bazsarózsa sziromlevelei a cseranyagokon kívül

festékanyagokat is tartalmaznak, így gyakran használják

teakeverékekben színfokozóként.

A legtöbb hatóanyagot a növény gyökere tartalmazza,

így a népi gyógyászatban  köszvényt is gyógyítottak a segítségével

és hasznosnak találták epilepszia esetén is.

Kínában már ősidők óta használják ezt a gyógynövényt,

pontosabban annak gyökerét, amelyből szépítőszert,

vagyis tonikot készítettek nők számára.