Oldalak

Quilling

 

Mondd, akarsz e még
pillangót kergetni a rét közepén?
Akarnál e újra gyermek lenni,
anya ölében megpihenni?

Mondd, akarsz e még hinni ahogy rég?
Hiszed e, hogy léteznek tündérmesék?
Akarod e még, hogy felnőtt legyél,
hogy velem ismét szerelembe essél?

Mondanád e újra, az ipi – apacsot?
Megkeresnél e, ha elbújok?
Építenél e még homokvárat?
Ha anya hív, legyintenél, ő még várhat

Mondd, akarnál e angyal lenni?
Zord, téli időben hóban hemperegni
Akarnál e újra rám találni?
A nevemet ismét kőbe vésni

Tudod vannak napok
Mikor nagyon egyedül vagyok
Arcomon, olykor megfagy a mosoly
Felnőttként a pofonokat, kéretlenül kapom

Mondd, hallgatnád e velem a csendet?
Lehetnék e gyöngy, szívedben?
Mondd, tudnál e élni velem,
ha a csendet meglelem?

Jolie Taylor

 

 

 

Merj álmodni,
mert az álmok álmodói meglátják
a holnapot.
Merj kívánni,
mert a kívánság a remény forrása,
s a remény éltet
bennünket.
Merj nyúlni
olyan dolgokért, amit senki más nem lát.
Ne félj olyat látni,
amit senki más nem lát.
Higgy a szívedben
és saját jóságodban,
mert ha így teszel,
mások is ezekben
fognak hinni.
Higgy a csodában,
mert teli van vele az élet.
De ami a legfontosabb,
hogy higgy önmagadban...
mert odabenn a lelkedben
rejtőzik a csoda,
a remény, a szeretet
és a holnap álmai.

Ron Cristian

 

 

 

A napok rohannak, futnak,
céltalan bolyongunk a szürkeségben.
Mindenki siet valahová.
Nincs idő, nem állunk meg egy percre sem.
Hiányzik valami az életünkből.
Nem látjuk a tarka virágok színét,
nem érezzük a napfény melegét.
Hiányzik egy ölelés, egy jó szó,
elmúlt nyarak igézete, ringó kalászos, erdők illata.
Hiányzik az életből valami...
Egy csoda, egy varázs, egy csillaggyúlás.
Egész életünkben szakadatlanul, fuldoklásig küzdünk, harcolunk.
Vágyódunk a tökéletességre, és csak reménykedünk hiába.
Reménykedünk egy csókban, ölelésben, egy kézfogásban, egy mosolyban.
Hiányzik az életből valami...
Hiányzik a jó, hiányzik a napfény mosolya,
A nappalok rohannak, futnak, mindenki siet valahová.
De egyszer, valahol meg kellene állni ...
egy mosolyra, egy ölelésre, egy igaz szóra.
Valahol meg kellene állni ...
segíteni azon, aki elesett.
Meg kellene tanulni újra mosolyogni, kezet nyújtani!
Hiányzik a világunkból a nagy világ...
Hiányzik az életünkből az életünk, - a SZERETET.
Móricz Eszter: Hiányzik az életből valami

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Quilling hozzászólásai

Szólj hozzá

Kereső
 
 

 

 

" Barát,
aki
éltünkbe
hoz száz
örömet
és csodát,
ha van
barátod,
majd
meglátod
egyre
szebb lesz
a világ."
 


" Add meg
minden
napnak
az esélyt,
hogy
életed
 legszebb
napja
legyen."



" Van úgy,
hogy,
megváltoznak
a szavak,
mert nem
tudjuk
mit hoz
a holnap.
Árkokat
ás amik
elválasztanak,
vagy hidakat
emel, amik
még jobban
összekötnek."



" Van az
emberi
szívnek egy
halk szavú,
előkelő
vendége
néha: az
emlékezés."



Az élet attól
szép,hogy
bármi
megtörténhet,
és attól
nehéz,hogy
meg is
történik."



" Milyen
öröm
örömet
okozni,s az
emberek
mégis
milyen
ritkán
szánják rá
  magukat. "
/ Németh
   László /



" Egy kedves
szó olyan,
mint a
 tavaszi
napsütés."



" Az a tudat,
hogy
szerethetsz
és szeretnek,
olyan
 melegséget ,
gazdagságot
az életnek,
amit
semmi más
nem pótol. "



" Ha szeretnek
olyan,mintha
kétfelől
sütne ránk
a Nap."




" A sok kis
jelentéktelen,
egyszerű
gesztus teszi
elvislhetővé
az életet.
Egy mosoly,
egy érintés,
egy szó,
kedvesség és
törődés. "



" A nagy
szavak
nem érnek
semmit.
Elszállnak
mint az
őszi szél.
De a
szeretet,
ha szívből
 fakad
elkiséri az
embert,
ameddig él."



" A boldogság
az élet apró
dolgaiban
rejlik.
Aki nem
figyel,
annak
számára
láthatatlan
marad. "




" Mennyi
szín és
furcsaság
az élet,
mindez
mennyi
  emlék és
   remény."


 

0.01 mp