A rózsa (Rosa), a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó

egyik növénynemzetség, illetve az ide tartozó cserjék virága.

Kb. 200 rózsafajt tart számon a tudomány,

ezeknek a többsége az északi félgömbre,

őleg a mérsékelt égövre jellemző növény, néhány faj Mexikóban,

a Fülöp-szigeteken és Etiópiában honos.

A csipkebogyótermések nagy része egyes fajok,

például a gyepűrózsa (Rosa canina) és a japán rózsa (Rosa rugosa) esetében

rendkívül gazdag C-vitaminban, tartalmuk a citroménak tízszerese.

A csipkebogyó sokak által kedvelt és C-vitamin-tartalmáért

nagy számban fogyasztott eledel.

Gyakran préseléssel és szűréssel ún. csipkebogyószirupot készítenek belőle,

  Így gyógyteák, gyümölcszselék és lekvárok készítéséhez alkalmazzák.

A teát és a lekvárt a köznyelvben hecsedlinek, más helyeken petymegnek nevezik.

A rózsa a művészetekben

Szapphó a virágok királynőjének nevezte.

Azóta is számos költői, illetve drámai mű központi szimbóluma.

Fehér, illetve piros rózsa szerepelt a York-ház, illetve a Lancaster-ház címerében,

így e két uralkodóház viszálya a rózsák háborúja (1455–1485)

néven vonult be az angol történelembe

és William Shakespeare királydrámáinak köszönhetően a világirodalomba is.

Goethe: Pusztai rózsa című versét Schubert zenésítette meg,

Heine: A rózsa, a liliom című költeménye pedig

Schumann: A költő szerelme című dalciklusának 3. tétele.

Már a rómaiak is számos gyógyszert és édességet

készítettek a rózsákból, és használták illóolaját is.

A középkorban a török udvarban valóságos kultusza alakult ki:

gyűjtötték, nemesítették és fogyasztották.

A megfelelő fajtájú rózsákból rózsaolajat, rózsavizet,

zselét, sörbetet és dulcsászát (mézes édességet) készítettek.

A rózsák mérete, illata, íze igen változatos.

A régi nemesítések (Rosa rugosa) virágai ízesebbek.

Ízük lehet parfümös, emlékeztethet a zöld almáéra és szamócáéra.

 Édességeket, desszerteket, salátákat ízesíthetünk velük.

A kandírozott rózsasziromhoz bármilyen illatos

és főként permetezetlen rózsafajta megfelelő.

A rózsaolaj a rózsa szirmaiból vízgőz-desztillációval nyert illóolaj.

Olajgyártás céljából leginkább Bulgáriában, Franciaországban, Marokkóban

és Törökországban termesztenek rózsát.

A rózsaolajat főként az alábbi két rózsafajból nyerik

• Rosa centifolia
• Rosa damascena

Kisebb jelentőségű a Rosa alba és a Rosa gallica.

 Három tonna sziromból kb. 1 liter olajat lehet nyerni.

Ezért a rózsaolaj az egyik legdrágább illóolaj.