Saláták nyárra
Waldorf saláta
A híres New York-i Waldorf Astoria Hotelben dolgozó
Oscar Tchirky főpincér által elkészített saláta
a XIX. század vége óta kedvelt előétel,
de a nyári szezonban sokan választják főételként is.
A pikáns Waldorf salátában a sokféle íz és textúra találkozik.
Alapvető összetevői az alma, a zeller és a dió,
amit majonézzel összekeverve kínálnak.
A saláta sokféle változatban ismert,
hiszen az összetevőket is sokféle módon variálhatják.
Az alma fajtája, íze, savassága befolyásolhatja a végeredményt,
ugyanígy az is fontos szempont, hogy zellerszárral
vagy zellergumóból készül-e a saláta,
esetleg a kettő ötvözete teremt kellemes egyensúlyt.
A saláta fontos elemét, a diót is sokféleképp adhatják az ételhez,
lehet natúr, pirított vagy esetleg mézzel és fűszerekkel összepirított dió is.

Cézár saláta
A Cézár vagy Caesar saláta a legenda szerint 1924-ben született
a Cardini testvéreknek köszönhetően,
akik tijuanai éttermükben - a konyhai készletek fogytával -
a fellelhető alapanyagokból készítették el az azóta híressé vált salátát.
Bárhogy is történt, Caesare Cardini rájött arra,
hogy a hidegen tálalt roppanós saláta, a ropogós kruton,
vagyis kenyérkocka, a gazdag aromájú parmezán
és a savanykás, krémes szósz együtt kitűnő összhangra képes.
A klasszikus – eredeti állapotában kevés helyen fellelhető –
Cézár saláta alapja a római saláta,
amit pirított kenyérkockákkal és reszelt parmezánnal kevernek,
ehhez gyengéden főtt tojás és egy könnyed öntet társul.
Az eredeti öntetben csupán fokhagymás olívaolaj
és lime-lé szerepel, de manapság már mustár,
némi ecet vagy citromlé és Worcestershire szósz is található az öntetekben.
A salátához gyakorta kínáltak pirított csirkehúst vagy garnélát.
Manapság már nagyon sokféle Cézárral találkozhatunk:
kerülhet bele többféle zöldség, és a feltétek között is sokféle hús megjelenik.

Nizzai saláta
A tonhal koronázta francia saláta igazi remekmű.
Itt többről van szó, mint egyszerű salátáról,
a nizzai saláta főételszámba megy.
A hidegen, de akár melegen is kínálható saláta
legfőbb ékessége a tonhal, amit steak formájában
vagy akár konzerv alakban is a salátához adhatunk.
A nizzai saláta összetevő között megtalálható a szardella,
a főtt tojás, az olajbogyó és különféle zöldségek,
a krumpli, a zöldbab, a lilahagyma és a paradicsom.
A krumpli esetében nyáron igazán remek,
ha apró újkrumplival szolgálják fel a salátát,
és a paradicsomkarikák helyett is nyugodtan készülhet édes,
érett koktélparadicsommal.
Ezen kívül a nizzai salátába kerülhet articsóka is.
Abban az esetben, ha hideg változatban kínálják a nizzai salátát,
az összetevők között még megjelenhet a római saláta is.
Öntetében leggyakrabban citromlé, dijoni mustár, olívaolaj,
szardellapaszta, fokhagyma, némi ecet és különféle fűszerek találhatóak.
Ezek közül a legjellemzőbb a kakukkfű és a bazsalikom,
de sok esetben találkozhatunk petrezselyemmel vagy épp tárkonnyal is.

Caprese saláta
Az olaszok Caprese salátája igazán remek előétel.
Semmi komplikáltság, csak jó alapanyagok,
üdítő színek és tökéletes ízharmónia.
A Caprese alapja a friss bivalymozzarella,
az érett paradicsom és a friss bazsalikom,
amihez kevés só, frissen őrölt feketebors, némi olívaolaj
és leheletnyi balzsamecet szolgáltatja a hátteret.
A Caprese saláta összeállítása nem a klasszikus módon történik,
nem összekeverjük az elemeket,
hanem dekoratív módon egymásra helyezzük,
majd a fűszerekkel, olajjal és ecettel alkotjuk meg a kapcsolatot közöttük.
A Caprese akkor tökéletes, ha érett paradicsommal,
friss, zsenge bazsalikommal
és valóban bivalytejből készített mozzarellával készül.
A mozzarella mibenlétéről rendelés előtt győződjünk meg.
A Caprese nem csak salátaként kitűnő,
hanem szendvicsek alapját is képezi,
mivel hozzávalóiból igazán tartalmas és laktató szendvicsek készíthetőek.

Tabbouleh
A közel-keleti konyha egyik igazi adu ásza ez a saláta.
A bulgur (búzatöret) vagy kuszkusz alapokon nyugvó petrezselyemsaláta
rendkívül könnyű előétel, de nyári szezonban főételként,
köretként is megállja a helyét.
A libanoniak nemzeti eledelét salátalevelek között
vagy épp pitába forgatva is fogyaszthatjuk.
Hozzávalóinak és ízvilágának köszönhetően igazán üdítő nyári fogás.
A tabbouleh, taboulet vagy tabouli összetevői között –
a gabona mellett – találkozhatunk petrezselyemmel,
mentával, mogyoróhagymával és paradicsommal.
A saláta öntetének alapja a citromlé, amihez olívaolaj,
só, feketebors, valamint fahéj és szegfűbors is kapcsolódhat.
Kimondottan jól variálható saláta, sok helyen többféle –
épp szezonális – zöldségféle kerül bele:
apróra vágott cukkini, reszelt sárgarépa, uborka.
Ha otthon készítjük, érdemes intenzíven fűszerezni,
mert a bulgur/kuszkusz magába szívja az ízeket,
és 1-2 órát hagyni, hogy az aromák összeérjenek.

Görög saláta, azaz Horiatiki
Az igazi görög parasztsaláta, a Horiatiki
a napfény ízét hordozza magában.
A paradicsomból, hagymából, uborkából, feta sajtból
és olajbogyóból készített saláta egyetlen titka
a jó minőségű hozzávalókban rejlik.
Az igazi görög salátában lévő paradicsomot a nap érlelte,
a feta sajt nem krémes, hanem morzsolódó, kemény és sós,
az egészet összefogó olívaolaj is a környező dombok termése,
akárcsak a görög saláta fűszere, az oregánó.
A zöldsaláta, az ecet és a különféle fűszeres öntetek
csak túlkapások, az eredeti görög receptben nem szerepelnek.
Cipruson azonban előfordulhat, hogy oregánó helyett
petrezselyemmel megszórva kerül elénk a parasztsaláta.
A görög salátát legtöbbször grillhúsok mellé fogyasztják,
de a nagyobb darabokra vágott alapanyagokból készített saláta
önmagában, pitával körítve is megállja a helyét.

Sopszka
A bolgár kertészet legjavát magában foglaló sopszka saláta
méltán lett világhíres.
A paradicsomot, hagymát, paprikát és uborkát
tartalmazó saláta lényege a bolgár sajt.
A legenda szerint a Balkantourist szakemberei álmodták meg ezt
az emblematikus salátát a 60-as években,
hogy hírét vigye a bolgár gasztronómiának.
Bárhogy is történt, a sopszka ma már igazi klasszikusnak számít.
A sopszka saláta legfontosabb alapanyaga a paradicsom,
amelyből napérlelte, érett példányokra van szükség.
Az apróra vágott paradicsom mellett a reszelt Sirene sajt
határozza meg leginkább a saláta karakterét.
Ez a sajt készülhet tehén-, kecske- vagy juhtejből is,
így sokféle sopszka salátával lehet találkozni.
A sült vagy friss paprika is részét képezheti a sopszkának,
olívaolaj helyett napraforgóolajjal készítik,
sőt akár egy kis ecet is kerülhet az összetevőkre,
de ennél több variációt már nem bír el ez az egyszerű, de jóízű saláta.

Waldorf saláta
Hozzávalók:
2 nagy alma
1 nagy fej jégsaláta
5-6 szál halványító zeller
10 dkg dió
A mártáshoz:
1 tojás sárgája
1,5 dl olaj
só
porcukor
2 teáskanál mustár
4 evőkanál tejföl
Elkészítés: A diót száraz serpenyőbe szórom, majd közepesnél kicsit nagyobb lángon, időnként rázogatva megpirítom. A jégsalátát viszonylag apróra metélem, az almát félbevágom, magházát kiszedem, és szintén apróbb kockákra vágom. A zellerszárat alaposan megmosom, és vékony patkókra szelem. A zöldeket összeöntöm egy nagy edénybe.
A mártáshoz a habverő folyamatos használata mellett a tojássárgájához csorgatom az olajat, majd hozzáadom a mustárt. Ezután sózom, cukrozom, tejföllel lazítom, és a salátába keverem. A diót megdörzsölöm, hogy a nagyjából megszabaduljon a héjától, apróbb darabokra töröm, és szintén a salátához keverem.
Tabbouleh
Hozzávalók:
15 dkg bulgur
6-7 koktélparadicsom
1 kígyóuborka
1 csokor újhagyma
2 csokor petrezselyem
½ csokor menta
4 evőkanál citromlé
4 evőkanál olívaolaj
só
Elkészítés: A bulgurt egy nagy tálba teszem, és fél liter forró vízbe beáztatom 1 bő órára. A paradicsomokat és az uborkát kockacukornyi kockákra vágom. A hagymát felkarikázom, a friss zöldfűszereket pedig finomra vágom.
A bulgurt alaposan lecsöpögtetem, és egy konyhai törlőkendőn hagyom megszáradni, majd egy nagy salátástálba borítom, hozzáadom a felkockázott zöldségeket, a vékony karikára szelt hagymát, a mentát és a petrezselymet. Végezetül jöhet a citromlé, az olívaolaj és a só, ezeket alaposan összekeverem, majd ráöntöm a salátára. Az egészet átforgatom, és már tálalható is.







