Kappadokiai Szent György legendája

 

(Forrás: Wikimedia)

Szent György Kappadokiából származott,

a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt.

A legenda szerint legyőzte a sárkányt,

amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt,

és naponta egy ember esett áldozatául.

György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt.

A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek.

Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették,

ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit.

Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le,

s halt vértanúhalált.

Így vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók,

vándorlegények,és a cserkészek patrónusává.

Szent György napi népszokások

Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi,

április 24.-e, pedig sárkányölő Szent György ünnepe.

A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.

A rómaiak e napon ünnepelték Paliliát, amely pásztorünnep volt.

Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat;

meghintették vízbe mártott babérágakkal,

a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat.

A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta,

hogy a boszorkányok rontását elkerüljék.

A pásztorok áldozatot mutattak be,

majd kezet mostak a reggeli harmatban.

E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is.

Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött.

Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is,

amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást.

Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait.
A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott.

A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt.

Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel

hajtották ki az állatokat először a csordára.

A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt,

de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson,

ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás.

Vépen (Vas m.) az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával

vagy zöld gallyal megverték.

A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával

védték e napon a házat és lakóit,

de főleg az istállót. Ilyenek: az istálló körülszórása,

körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura;

seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb.

 

(Forrás: Wikimedia)

Juhbemérés

Szent György napjához köthető pásztorszokás

a kalotaszegi "juhbemérés".

Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán

milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.

Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt,

ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot.

Szent György-napi kilövés
A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt.

A legények kikiabálták, "kilőtték" a lányok és asszonyok hibáit.

Néhány Garam-menti községből vált ismertté.

Harmatszedés
Szent György napját a magyar néphit rontásra,

varázslásra alkalmas időpontnak tartotta.

Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés.

Harmatot szedtek, pl. a tejhaszon érdekében.

Zagyvarékason köténnyel szedték fel a hajnali harmatot,

közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tettek.

A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba csavarták ki,

hogy sok vajuk legyen.

Boszorkányok ereje
Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap is,

amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak.

Ilyenkor tüskés ágakat tűztek a kerítésbe,

ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák.

A régi boszorkányperek szerint a boszorkányoknak

ilyenkor különösen nagy volt a hatalmuk.

Aki ilyenkor a keresztútra ment,

láthatta a boszorkányokat harmatot szedni.

Közismert hiedelem volt, hogy a boszorkányok

különböző tárgyakból (pl. lepedő, kötény) tejet tudnak fejni.

 

(Forrás: Wikimedia)

Egyéb hiedelmek, babonák
Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta

a földbe rejtett kincsek keresésére,

amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben,

ezen a napon lángot vetnek.

Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
Bizonyos területeken úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett.
A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.