Magyarországon hihetetlen mennyiségben találhatók meg a régi,

több százéves, különböző stílusokban épült főúri kastélyok és kúriák.

Ezek közül sajnos a többség romos állapotban tengődik,

van viszont néhány, amelyre méltán lehet büszke bárki.

Ezek közül mutatunk be néhányat a Vendégváró segítségével.


Esterházy-kastély, Fertőd

Az ország egyik leggazdagabb főúri családja,

az Esterházyak 1720-66 között építtették ragyogó kastélyukat,

a "magyar Versailles"-t.

Ma múzeum és fontos kulturális helyszín,

valamint a magyar Haydn-kutatás központja.

A kastély pompás épületegyüttese

- a barokk színház kivételével - épségben megmaradt.

Az itt működő múzeum kiállításainak nagy része

az épület fénykorát,

Esterházy (Fényes) Miklós (1762-1790) idejét idézi.

Gazdag arany borítású termek, korabeli falfestmények,

Kínából hozatott lakktáblák, XVIII. századi, gobelinhímzéses bútorok,

porcelánok mutatják a korabeli pompát, a barokk-rokokó hercegi udvart.

Joseph Haydn, a nagy osztrák zeneszerző

aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig itt lakott és alkotott.

A kastélyban kiállítás emlékezik rá -

emellett a nyáron megrendezett koncertek,

a Haydn-központ terve hivatott arra,

hogy a fénykor szellemisége is újjáteremtődjön.


Festetics-kastély, Keszthely

Ez az ország negyedik legnagyobb -

101 helyiséggel rendelkező -,

ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya.

Ma az egész műemléképület,

amelyben múzeum, várja a látogatókat. Parkja védett.

A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el.

Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia,

Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat.

Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között

kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat,

amelynek - eredetiben megmaradt -

bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.

A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház,

aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt,

de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.


Grassalkovich-kastély, Gödöllő

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya

az 1700-as évek elején épült Grassalkovich-kastély.

1867-től királyi pihenő-rezidenciává alakították,

enteriőrjei ma is ezt a kort idézik.

A Grassalkovich-kastély és a hozzátartozó

épületegyüttes tervezője Mayerhoffer András volt.

A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt.

A díszterem a középső rész utcai frontján van,

a terem alapterülete 170 négyzetméter.

A kastélyt 1782 és 1785 között részben átalakították.

Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral

és kitűnő színpadtechnikával

. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza.

A következő jelentős átalakítás az 1867-es volt,

amikor királyi pihenőrezidencia lett belőle.

Az épületben ma múzeum működik,

a kastély jelentős rendezvényközpont is.


Brunszvik-kastély, Martonvásár

Az 1773-75-ben épített barokk kastélyt

az 1870-es évek elején alakították át angol neogót stílusban.

Beethoven hosszabb ideig tartózkodott itt

a Brunszvik család vendégeként - emlékét múzeum őrzi.

Az egyemeletes épület most romantikus és neogótikus külsőt mutat. 

Szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok,

támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese

igazi romantikus hangulatot teremt.

Brunszvik Antal - aki a birtok megvételekor

még határtalan mocsarakat talált a területen -

tudatosan teremtett itt virágzó gazdaságot.

A gazdasági épületek között istállókat, tímárházat, kertészházat is építtetett.

Fia, Ferenc paradicsommá varázsolta az addig kietlen pusztaságot,

amely ma is az ország egyik legszebb kastélyparkja.

A Brunszvikok után is neves birtokosa volt a kastélynak:

1898-tól Dreher Antal sörgyárosé lett.

Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek,

a háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre.


Nádasdy-kastély, Nádasdladány

A Nádasdyak a XVIII. században épült barokk kastélyt

1873-ban impozáns, romantikus stílusú kastéllyá építtették át.

Ekkor egy kétszintes új szárnyat emeltek, amelyhez torony csatlakozik.

A kastély homlokzatán, a főbejárat felett a Nádasdy-címer látható.

A kitűnő ízléssel, előkelően berendezett kastély termei között

a könyvtár rendkívül szép belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki.

Kazettás famennyezet, csavart oszlopok,

a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert.

A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos,

családias szellem jellemezte a Nádasdy családot.

Az épületben különös hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka,

ahol a nagyszerű elődöknek a hazáért

és a közügyek szolgálatában folytatott tevékenységüket bizonyító

dokumentumokat is őrizték.

A képgyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum,

a könyvek egy része az Országos Széchényi Könyvtár

és a keszthelyi kastélymúzeum tulajdonában van.


De la Motte-kastély, Noszvaj

A noszvaji kastélyt és melléképületét copf stílusban építette

Povolny János 1774 és 1778 között,

ma szállodaként működik, néhány terme múzeumként látogatható.

A kastélyparkban növénykülönlegességek is találhatók.

A kovácsoltvas kapu oszlopain az Almásyak címerét tartó unikornis áll.

A földszinti előtérből nyílt a kápolna,

amelyet eredetileg a család tagjai számára építettek,

de ide járt a falu kicsiny számú katolikus lakossága is.

Ezt ma már nem használják.

Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn lehet feljutni az emeletre.

Az emeleti előtér mennyezetének freskója -

Kracker János Lukács alkotása - Auróra diadalmenetét ábrázolja.

Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik.

A díszterem mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenet látható.

Az ajtók és az ablakok eredetiek, tölgyfából készültek barokk stílusban.

A díszteremben lévő eredeti, copfstílusú cserépkályhát Magner Károly készítette.

A díszteremből balra indulva előbb a római szobába,

majd a madaras szobába juthatunk.

Jobbra festetlen termeket látunk.

A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb

a télikert és a francia őrség egykori épülete.

Károlyi-kastély, Füzérradvány

A XVI. századi eredetű Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át

romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben.

Magyarország egyik legnagyobb kastélyának 100 hektáros parkja védett.

A településtől keletre fekvő Károlyi-kastélyt 1 kilométer hosszúságú,

120 éves erdei- és feketefenyők által szegélyezett bekötőúton érjük el.

A szabadon álló, összetett alaprajzú, emeletes, manzárdtetős épület

emeletes déli és keleti főszárnya a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot.

A hosszú keleti szárny park felé néző homlokzata

az épület legkarakterisztikusabb nézete.

Középen emeletes loggia húzódik, ehhez csatlakozik

a nyolcszög alaprajzú, vékony és magas, romantikus stílusú torony.

A zászlótartó kilátótorony kiképzése, valamint a télikert félköríves,

magas, osztott ablakai mind a romantika hatását mutatják.

A kastély a téli időszakban (november 1. - március 31.)

csoportok számára, bejelentkezéssel látogatható.

Forrás: vendegvaro.hu