Az a másodperc, amikor igazán szeretünk,

életünk egyetlen valóságos pillanata.

A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat. Őrület.

Teli félelemmel és szomjúsággal.

Mi persze éppen fordítva gondoljuk.

Mi azt hisszük, hogy az a "valóság",

amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk.

Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus,

az én, az enyém, a pénzkereset.

Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt,

a "senkihez sincs közöm" életérzése.

És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor.

Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek,

hogy "Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!" -

miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja:

"Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam!

Itt akarok élni, örökké!" Amikor szeretjük egymást: kijózadonunk.

Felébredünk. Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk.

Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk

a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni.

Müller Péter

Az igazi szeretet ajándék: nem kérheted, és nem is követelheted,

ahogyan ő sem kér, és nem követel semmit.

Van, ha életre hívod; és nincs, ha elvárod, hogy legyen.

Földi eszköznek semmi hatalma felette.

Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét.
Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege:

mindenre egyformán.

Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből

és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád.

Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók

olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba,

melynek melegítésére rendelik.

Weöres Sándor

Csak egy dolog van, ami mindig volt,
Ami van, és ami örökké lesz.
Ez a dolog a szeretet:
A szeretet, amely teremtett,
A szeretet, amely táplál,
A szeretet, amely fenntartja
Isten világegyetemét.