… A Divat; nem más,

mint emberek és helyzetek megfigyelése

egy adott korban és társadalomban.

Márpedig egymásra figyelni csodálatos és fontos.

Figyelni, megfigyelni, észrevenni, törődni az élet alapja,

tehát senki se hagyja magát leszólni,

mert divatos, igényes és figyel embertársaira.

Mit is figyelünk, mit hord, mivel, hogyan, hova, …

továbbá magabiztos benne, jól áll neki, nem fázik benne, …

. Sőt ha ezt így nézzük a divat nem pusztán törődés és gondoskodás,

hanem társadalom szociológia és beilleszkedés,

azaz szocializáció egymáshoz, embertársainkhoz.

Fogékony érdeklődéssel fordulok az új dolgok felé,

iránt és a külsőségekben is szeretnék összhangot, harmóniát,

egyensúlyt, erős kisugárzást teremteni.

Kérek időt, hogy figyelhessek a részletekre is,

legalább fontosabb eseményeknél.

 Igyekszünk, összehangoltabb,  nőies lenni,

akár megjelenésben,  és divatosságterületén is ..

DIVAT

Az egyes ember életében betöltött szerepe függ az egyéntől,

de annak társadalmi környezetétől, annak elvárásaitól is.

Egy ruhadarab az egyik ember számára lényegtelen csekélység,

vagy praktikus viselet, egy másik számára életének egy fontos része.

Az is különféle lehet, ahogy az adott ruhadarab kifejezi az adott jelentést.

Emögött nagyon különböző motívumok rejtőzhetnek:

élvezet, praktikus szempontok, beilleszkedés vagy lázadás,

életstílus, szociális státus, vagy éppen az aktuális hangulat kifejezése.

A ruházat kommunikációs eszközként is működik.

Ennek egy egyszerű módja egy feltűnő jelzés:

például az útépítő munkások neonszínű mellénye megakadályozza,

hogy a munkás észrevétlen maradjon, és baleset áldozata legyen.

A ruházat gyakran a különböző csoportokhoz való tartozást jelöli.

A legegyszerűbb esetben semmit sem mond a csoportról,

csupán a megkülönböztetést szolgálja, mint például a sportban a mezek.

Máskor társadalmi szerepet, vagy foglalkozást jelöl.

A legösszetettebb példát a katonai egyenruhák adják:

megkülönböztetik az egyes fegyvernemeket és a tiszti rangokat is.

Továbbá kifejezheti az egyén ízlésvilágát, hangulatát, egyéniségét.

A színek és a formák alapanyagot nyújtanak az esztétikai,

ironikus kísérletezéshez, játékhoz.

A ruhák lehetnek élvezeti cikkek,

nyújthatnak érzéki élményt, lehetnek játékszerek.

Ez függ az alapanyagtól, a színektől, és a formáktól.