A RÓZSA TÖRTÉNETE ÉS SZIMBÓLUMRENDSZERE

TÖBB EZER ÉVE A VIRÁGOK KIRÁLYNŐJÉNEK NEVEZIK.

Az ókorban a rózsa a bizalom szimbóluma volt,

ha tárgyaltak, rózsafüzérekkel díszítették a falakat.

Innen ered a "sub rosa" latin kifejezés, vagyis

„rózsa alatt intézik az ügyet”, ami annyit tesz: bizalmasan kezelik.

Kleopátra a rózsa csáberejét becsülte a legtöbbre.

Az ókori Rómában is jelentős szerephez jutott.

Használták az ünnepségeken díszítésre,

az ifjú házasok fejére helyezték, fürdővizükbe tették,

szépítőszerekhez és másnaposság ellen használták.

A rózsa már az ókorban a szerelem szimbóluma volt.

A görög szépségek a mimózát kedvelték leginkább,

míg a római hölgyeket Néró vörös rózsákkal hódította.

A rózsa régi keresztyén szimbólum is, amelynek eredete

Ézs 11,1-re megy vissza: hajtás sarjad Isai gyökeréből.

Ide tartozik a jerikói rózsa legendája,

mely szerint kivirágzott, amikor a szent estén Mária elment előtte.

A rózsát évezredek óta ismerik és termesztik,

már a legkorábbi írásos feljegyzések is megemlítik.

Az ókori Közel-Kelet birodalmai, az egyiptomiak, a görögök

és a rómaiak egyaránt igen kedvelték.

Érdekes, hogy a kereszténység első századaiban

pogány kultusza miatt termesztését tiltották, később viszont

a kolostorkertek becses virága, egyben gyógynövény, illatszer

egyházi szimbólum és legendák tárgya lett.

Később, a középkorban, Mohamed kedvenc virágjából

rózsaolajat pároltak a törökök, bolgárok.

Franciaországban rózsapomádét készítettek,

rózsafűzért morzsolgattak a jámbor szerzetesek.

 Míg a Távol-Kelet szubtrópusi-trópusi területein a folytonos növekedésű,

folyton virágzó örökzöld fajok /Rosa chinensis, R. odorata/,

a Közel-Keleten, később pedig Európában az edzettebb,

lombhullató, egyszer, de igen gazdagon virágzó, erősen illatos fajok

/Rosa alba, R. foetida, R. damascena, R. centifolia/ telt virágú fajtái terjedtek el.

Rózsamotívum alatt /sub rosa/ folytak a szabad kőművesek titkos tanácskozásai.

A rózsa alakjában az ötös szám ismerhető fel.

Ez megjelenik a levelekben,

a levelek elhelyezkedésében a száron

és a virágszirmok helyzetében.

Az ötös csillag a beteljesülés csillaga.

 A rózsához napjainkban is jelképek tartoznak, mint például

a szépség, öröm, termékenység, élvezet, szerelem.

Minden színének más jelentése van:

a vörös a szenvedélyé, a rózsaszín az őszinteség,

a szeretet, a boldogság színe,

a fehér az ártatlanságé,

a sárga féltékenység és a végzet színe.

A rózsa szimbólumai:

– a szerelem, a szépség és öröm megjelenítője,

– a földi szerelem korai pogány jele,

– Szűz Máriával ábrázolva az isteni szeretet jelképe,

– a mártírok vérének ábrázolója,

– öt rózsa egy csokorba kötve Krisztus öt sebét szimbolizálja.