A fehér liliom (Lilium candidum) mint a tisztaság jelképe

  és a Szűz csillagkép növénye, termését is ekkor érleli.

Virágnyílása a Pünkösdi időszakot díszíti,

  a húsvéti feltámadása beteljesedik és a világra kiárad a Szent Szellem.

A fehér liliom szimbolikája a teljes ókori történelmet

és a középkori művészeteket átfogja.

A homéroszi eposzok virágos rétjén nő

és ott van az Énekek énekében ahol helyenként

a szerelem  tartalmával is összekapcsolódik.

A keresztény szimbolikában egyértelműen átfordul az égi szerelem megtestesülésévé.

TOMPA MIHÁLY: A FEHÉR LILIOM

Lelkemben titkos sejtelem van,
- Jövőre, multra? Nem tudom! -
Hogy hajdan én virág valék már,
Vagy egykor azzá változom.

Fehér liljom valék, ha voltam,
Mielőtt szívem dobogott;
Fehér liljom leszek, ha lészek,
Midőn már szívem nem dobog.

Oh mert én e csodás virágot
Mesés ábránddal szeretem!
Halvány ködből palástot öltvén
Magára késő éjeken:

Azt gondolom, mindjárt felém fut,
Egyszerre keble, karja lész,
Titkot, szerelmet súg fülembe
Oly édes hangon, mint a méz.

Ha csengő lélek él az ércben,
S a kis pataknak van szava:
Nem titkos nyelv-é a virágok
Halálig tartó illata?

Reám, a liljom- s illatának
Elbűvölő hatalma van;
Tudom: ha egy szálat letörnék,
Beteg lennék halálosan!

Szent természet! ha visszavészed
A port, melyet most viselek;
És új alakban szűl meg újra
Végetlen titku kebeled:

Ne légyek én sokáig élő
Cser, zöld fenyő az ormokon,
Egy szép tavaszt viruljak át csak:
Legyek fehérlő liliom!

Istenem, nem kérek Tőled nagyot, vagy tán a legnagyobbat kérem:

Add vissza a fakóságok színét! Bár egy virágot lássak úgy, mint régen,

Bár egy arcot, bár egy mozdulatot lássak olyan igazán ismerősnek,

Hogy bennük percnyi otthonom legyen.

Én Istenem, ha elvetted reményem, az emlékeimben maradj velem!

És add, hogy fájjon igazán a fájás, és legyen igazi öröm az öröm,

És el ne borítson élőhalottként a közöny ez a szürke vízözön - -

És tégy kezembe néha egy kezet, úgy, hogy érezzem tiszta melegét!

És legyen nekem sok kicsiny dologban a Te kegyelmed örökké elég.

Reményik Sándor

Wordsworth, William: Táncoló tűzliliomok

Szépséges kis virágszál; egy női név jelentése.
Van belőle fehér, sárga, tigris... és még oly sok féle.
Szóljon e vers -gördüljön papírra író puha tollhegy -
Liliomról; ki virágos tündérkertben csak egy

bájos, kecses virág. Bűvös, csábító az illata.
S bűv illatától lábához hullna méhek hada.
Ő, kit szép természet kedvességgel, bájjal dúsan
tetézett. Párban, de mégis magányosan, búsan

hajtja álomra fejét csillagos ég holdfényénél...
Csendesül táj s tündérkertjére borul éjfél.
Álmodik Ő is úgy, mint minden más virágszál,
álmaiban Tündérország tárt kapui várják.

Nem üthet rajta pártot bús érzelmek hada,
mert Ő Liliom... kecses, de erős virág maga.
Tölcséres kis fejét büszkén emeli az égre,
fehér hóköntösét nem szennyezheti búnak vére.

Szirmaival fény felé néz, érzi nap sugarát,
titokban várja éltető zápor friss zamatát.
Tündérkertben, virágok közt, zöldellő fák alatt,
ránehezült átoksúlytól még büszke virág maradt.