Csókoljon rendőrt, törjön tányért,

cipeljen bőröndöt, húzzon piros bugyit,

egyen szőlőt —

minden ország tradícióiból

és történelmi múltjából fakadóan

másképpen köszönti az új évet.

Németországban

az újévi szokások zöme az evéssel kapcsolatos.

Az esztendő első napján jobbára

sertésételek kerülnek az asztalra,

amelyek gazdagságot és boldogságot hoznak,

baromfiból készült fogásokat viszont nem fogyasztanak,

kivéve a Rajna vidékét, ahol az újévi libasülttel

kívánnak boldog új esztendőt.

Az ünnep persze nem lenne az igazi édességek nélkül!

A marcipánmalac, a gyümölcskenyér

és az újévi kalács, amibe pénzérmét sütöttek,

mind-mind pénzben és egészségben gazdag évet ígérnek

.
Ausztriában,

az alpesi hegyek között újévi énekesek

járnak házról házra a lakókat és az új évet köszönteni.

Egy régi szokás szerint az esztendő első napján kitakarítják

és kifüstölik a házakat és az istállókat,

hogy elzavarják az ott rejtőző gonosz démonokat.

A legtöbb faluban ezt a szertartást rémisztő boszorkánynak,

krampuszasszonynak öltözött „takarítónők” végzik.

A dánok

szilánkokkal és cserepekkel kívánnak szeretteiknek

boldogságot, szerencsét és minden jót az új évre.

Ilyenkor régi edényeket törnek el családtagjaik,

szomszédjaik és barátaik ajtaja előtt, minél nagyobb zajjal —

minél nagyobb a hangzavar és a cseréphalom,

annál boldogabb lesz az új esztendő,

hiszen sok barátja van az illetőnek.

Hollandiában

a hagyomány szerint szilveszterkor amerikai fánkot kell enni,

mert ez áldást hoz a házra.

Szerintük ugyanis a gyűrű alakú sütemény biztosítja,

hogy a szerencse is, akárcsak a kör, végtelen legyen.

Oroszországban,

a pravoszláv hagyományok szerint az óév utolsó napja

január 13-ára, míg az új esztendő első napja január 14-ére esik,

ekkor borsccsal és kutyával,

azaz kásaszerű étellel köszöntik az új évet.

Ezek az ünnepi finomságok a reményt szimbolizálják,

míg a szintén az asztalra kerülő méz és mák

az örömöt és a sikert csalogatják a házhoz.

London:

Csókoljon meg egy bobbyt!

Ha elég merészek vagyunk és boldogabb,

szerencsésebb újévet szeretnénk,

akkor szemrebbenés nélkül

csókoljunk meg egy londoni rendőrt (bobby),

akiket elsősorban a Trafalgar téren találunk — viszont

semmiképp se akasszuk ki a jövő évi naptárt idő előtt

és ne írjunk a jövő évi határidőnaplóba sem,

az angolok szerint ugyanis ez kimondottan balszerencsét hoz.

Skóciában

az újévi pezsgő nem divat, a whiskyn kívül

hot pinttel koccintanak, ami egy forró ital erős sörből,

whiskyből és tojásból főzve.

Egy régi szokás szerint nem sokkal éjfél után

a társaság egyik magasra nőtt, fiatal férfiembere

egy üveg itallal, egy mazsolás kenyérrel

és egy darab feketeszénnel a ház ajtajába áll,

hogy így csalogassa a házhoz a jó szerencsét.

A görögök

újév napján tortát, pontosabban vasilopitát sütnek,

aminek belsejébe pénzérmét rejtenek.

Aki megtalálja tányérján a pénzt, egész évben szerencsés lesz.

Érdekesség, a görögök az új esztendőt nem január 1-jétől,

hanem az ortodox naptár szerint, január 6-ától számolják.

A spanyolok

viszont szőlőt nyelnek: amikor az óra éjfélt üt,

gyorsan meg kell enni egy tucat szőlőszemet:

egyet minden egyes ütéskor.

Amennyiben ez sikerül, vagyis mindet le tudta nyelni

ennyi idő alatt, az új év mind a tizenkét hónapja

gazdag és szerencsés lesz.

Ha valaki elfelejti a szőlőszemeket szegénység

és szerencsétlenség vár rá.

Olaszországban

a hagyomány szerint makarónit, spagettit

vagy más hosszú tésztából készült ételt esznek,

a hosszú és egészséges élet reményében.

Szilveszter és újév éjjelén a még párjukat kereső

nők és férfiak piros fehérneműt vesznek fel,

hogy az új esztendőben rájuk találjon a szerelem.

Latin-Amerikában

viszont a sárga a kötelező évváltási szín,

ugyanis úgy hiszik, ez az árnyalat áll legközelebb

az aranyéhoz, amely a következő évre gazdagságot hoz nekik.

A dél-amerikai Puerto Ricóban

éjfélkor nem lustálkodnak az ünneplők:

ahogy az óra éjfélt üt, egy-egy vödör vízzel öntik le az ablakokat,

hogy a leselkedő rossz szellemeket elijesszék.

A mexikóiak

bőröndöt cipelnek magukkal, mert azt vallják:

aki szilveszter éjjelén tesz egy sétát a bőröndjével a kezében,

jövőre nagy eséllyel látogathat el messzi tájra nyaralni.

Bolíviában

szalma- és fabábukat akasztanak a házakra,

hogy boldogságot és szerencsét hozzanak a lakóknak,

Ecuadorban

pedig régi ruhába öltöztetett papírbábuk égetésével

búcsúztatják az óévet és mindent, ami régi.

Argentínában

december 31-én kidobnak minden feleslegeset és ócskát,

a régi papírokat és iratokat csíkokra vágják

és kiszórják az ablakon, helyet csinálva az újnak és jónak.

Brazíliában

szilveszterkor fehér ruhába öltöznek az emberek,

hogy szerencsések és boldogok legyenek,

és békében éljenek.

A brazilok éjfélkor virágokat dobálnak a tengerbe

és gyertyákat állítanak a parti homokba,

így köszöntve az új esztendőt.

Chilében

pedig akár az olaszok és a spanyolok,

piros bugyit vesznek fel, hogy szerelmes új évük legyen.

Japánban 

108 harangütéssel kezdődnek az újévi ünnepségek

és egészen január 7-ig tartanak.

Az ajtók fölé pedig fenyőágakat kell akasztani:

ez azt szimbolizálja, hogy maguk mögött hagyják

a tavalyi év összes búját-baját,

és tiszta lappal kezdhetik a következőt.

Szabó Kinga Mária

Szólj hozzá