Színtan
Egy kis színtan
Hideg, élénk, telítetlen, tört, sötét, pasztell, lágy színek?
Lehet, hogy ezek a fogalmak még egy kicsit zavarosak.
Ahhoz, hogy pontosabban megértsük az egyes évszakok színeit,
el kell merülnünk a színtan világában.
Hajlamosak vagyunk a színekre
mint tőlünk független jelenségekre gondolni,
ez azonban nem így van:
a színek a szemünkben és a fejünkben jönnek létre,
tehát amit színnek érzékelünk nem több,
mint az agyunkban létrejövő tudattartalom.
Önmagában való szín nem létezik csak laboratóriumi körülmények között.
Színérzékelésünket befolyásolják a fények, az árnyékok,
a szomszédos színek, az hogy milyen anyagon,
mekkora felületen látjuk az adott színt stb.
A tizenkét osztatú színkör
A tizenkét osztatú színkör megalkotása szintén Johannes Itten nevéhez fűződik. A színkör folytonos átmenetet képez az egyes színek között, ami a tökéletesség képzetét kelti bennünk. Tanulmányaink során bizonyára mindannyian megismerkedtünk a három alapszínnel: a sárgával, a vörössel és a kékkel.
Ezeket elsődleges színeknek nevezzük, az összes többi szín a keverékükből jön létre.
A másodlagos színek az alapszínek keverékei: a narancs (sárga + vörös), a zöld (sárga + kék) és az ibolya (vörös + kék)
A harmadlagos színek az elsődleges és a másodlagos színek keverékei: a sárgásnarancs (sárga + narancs), a vörösesnarancs (vörös + narancs), a vörösesibolya (vörös + ibolya), a kékesibolya (kék + ibolya), a kékeszöld (kék + zöld), és a sárgászöld (sárga + zöld)
A fekete és a fehér nem részei a színkörnek, csak a színek sötétítésére/világosítására szolgálnak.
A színkörből még egy fontos adat olvasható le, a szemben elhelyezkedő színek komplementer vagy kiegészítő színpárok, amik különösen erősítik egymást ha egymás mellett vannak, de kioltják egymást, ha -mint festékeket- összekeverjük őket.
A színek fő tulajdonságai/alapfogalmak
Függetlenül a körülményektől a fejünkben mindig ugyanazon érzetek alapján kódoljuk a színeket. Ezek a színek fő jellemzői, a színezet, a telítettség és a világosság. Ezeken kívül asszociatív módon is megkülönböztetjük a színeket, például hőérzetük alapján hidegnek vagy melegnek.
- A szín fő jellemzője, kizárólag tiszta (telített) színt jelent és folytonos színkört alkot. (lásd fenti színkör) A színezet a szín neve, pl: vörös, kék, ibolya, sárga, zöld stb.
A színek térbeli elhelyezkedése
Végezetül nézzük meg, hogyan helyezkednek el a színek a térben. Az eddigi összefüggéseket a legjobban egy színgömbbel tudjuk szemléltetni.

A színgömb egyenlítői zónájában vannak a színkör tiszta színei. A sarki zónákban helyezkedik el a fehér és a fekete. A fehér póluspont és az egyenlítői színek között láthatjuk az egyenlő tónuskülönbséggel kivilágosított színeket, a fekete póluspont irányába pedig az egyenlő tónuskülönbséggel sötétített színeket.
Mit látunk, ha felszeleteljük a gömböt?
A középső hosszanti tengelyen a fekete és a fehér közötti szürke értékek vannak, ezek a középszürkék adják a gömb centrumát.
A vízszintes, horizontális metszeteken a színek élénk és tompa árnyalatai láthatók. Ezek a szürkéhez közelítő árnyalatok a színgömb szemközti oldalán elhelyezkedő komplementer színek keverékeiből adódnak.
Forrás: stílusmentor.hu









