A szivárványok mindig elbűvölik az embereket,

és sok monda tartozik hozzájuk.

Az ír emberek azt mondják, hogy egy aranyfazék fekszik a végén.

Az indiaiak úgy hiszik, hogy ez híd az élet és halál között.

A Teremtés Könyve szerint a szövetség jele az Isten és az élet között a Földön.

A valóságban, még ha a szivárvány olyan gyönyörû,

hogy elbûvölõnek tûnik, nincsen semmi titokzatos,

természetfölötti benne. Itt meglátjuk,

hogy csak egy meteorológiai jelenség…

Sir Isaac Newton

/ 1643 - 1727 /

A fehér fény színei

A híres angol tudós, Isaac Newton volt az elsõ,

aki megmagyarázta a szivárványt a XVII. században,

Descartes korábbi optikai munkásságának felhasználásával

(Descartes 1596-ban született és 1650-ben halt meg).
Megmutatta, hogy a napfény különbözõ színekbõl áll,

amit az ember szeme nem tud elkülöníteni.

Valójában, amikor megnézed a Napot délben

(légy óvatos, néhány másodpercnél ne tartson tovább), fehérként jelenik meg.

A fény színek sorozata:

piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya,

melyet látható spektrumnak nevezünk.
Ez két másik színt is tartalmaz,

amit nem látunk:

infravörös (amit szemünk nem észlel, de bõrünk hõként észleli)

és az ultraibolya (amitõl lebarnulunk).

Ahhoz, hogy szivárványt lássunk, két dologra van szükségünk:

Napra (aminek a hátad mögött kell lenni) és esõcseppekre.

Amikor az esõcseppek lebegnek a légkörben,

mindegyikük kicsi prizmaként viselkedik.

A napsugár áthalad az esõcseppeken, és a fény megtörik,

szivárványt hoz létre.

Bizonyára mindenkinek ismerős,

ha napos időben esik az eső, akkor gyakran szivárvány látható az égen.

A szemet gyönyörködtető égi tüneményhez számos érdekesség

és népi hiedelem fűzhető,

melyek talán nincsenek még annyira benne a köztudatban.

A szivárvány nem más, mint égi út, híd föld és az ég között.

Számos kultúra azt vallja,

hogy a szivárványon ereszkedik le az istenség a Földre,

a hősök pedig ezen keresztül jutnak fel az égbe.

Vegyük példának a tibeti buddhizmust,

mely szerint a szivárvány és a felhő a lelki feleszmélés jelképe.

Buddha hétszínű szivárvány lépcsőn ereszkedik alá az égből. 

A kínai felfogás szerint

a szivárvány az ég sárkánya, az univerzum és a szaporodás harmóniája.

Érdekes nézeteket vallanak a keresztények a szivárványról,

mely szerint ez az istennel kötött szövetség jelképe,

míg a Mária-kultuszban a Szűzanyát dicsőíti.

A szivárvány színei külön-külön is hordoznak jelentést.

Az iszlám misztikában például 4 alapszínből tevődik össze,

melyek a 4 elemet jelképezik.

Ezzel szemben a keresztény egyház a szivárvány 7 színét

a 7 szentséggel azonosítja.

Eszerint a fehér a keresztséget jelöli,

a sárga a bérmálást,

a zöld az oltári szentséget és az úrvacsorát,

a vörös a bűnbánatot,

a fekete az utolsó kenetet,

a lila az egyházi rendet

és a kék házasság szentségét.

Miből ered a szivárvány neve?

Az ősmagyarok szovárványnak hívták. De miért?

A nép szerint a szivárvány felszívja a felesleges nedvet a földről,

és a folyókból tehát így meg is kapjuk a szótövet: szív.

 A csallóközi lakosság szerint

a szivárvány reggeli jelenléte esőt hoz este,

délutáni jelenléte pedig esőt hoz másnap reggel.

A felszívott felesleges vizet ugyanis ki kell eresztenie máshol.

Palóc elnevezése: bábabukra.

Mit is jelent ez a kifejezés?

A bába, báb magyarul tündért jelent,

a bukra pedig csokrot, szalagot.

Tehát a szivárvány a palócok szerint a tündér szalagja,

amely nagyon emlékeztet a babiloni hiedelemre,

miszerint a szivárvány Istár istennő nyakéke.

Milyen hatása, ereje létezik a szivárványnak?

Ismét a csallóközi felfogást említem elsőként,

miszerint a szivárvány a tündér csatornája,

melyen keresztül vizet szivárogtat az égbe,és ezért nem szabad rámutatni.

A babona szerint, ha valaki rámutat a szivárványra,

akkor az magához ragad egy embert 7 évre,

és az az ember nem fog emlékezni semmire.

A német felfogás sem tartja szerencsésnek, ha valaki a szivárványra mutat.

Nagyon érdekes még a szerb néphiedelem,

miszerint, ha egy hím átmegy a szivárvány alatt,

akkor nősténnyé változik,

fordított esetben pedig a nőstény válik hímmé.

A germán legenda szerint a szivárvány lábánál elásott kincs lelhető,

míg a finn mondakörben (Kalevala) a szivárványon ül egy tündér,

és arany ruhát sző ezüst szálakkal.

A szivárvány tehát a tündér bájos szövete (Ipolyi Arnold értelmezése).

A sokféle néphiten és értelmezésen túl a szivárvány egy ritka

és igen egyedi tünemény,

mely szeszélyes időjárás eredményeként varázsolja el az égboltot…