Téli festmények
Északi szél, mit csinálsz?
A dudádon mit dudálsz?
– Du-du, mindig ezt fújod.
Azt várom, míg elunod.
Most meg szederfánkra ülsz,
s szederfánkon hegedülsz.
Táncra hívod a havat
odakint a fa alatt.
Csupa táncos pihe-lány,
első táncos valahány:
fehér ruhás hópihe
lebben oda meg ide.
Hó-farsang van. Itt a tél.
Azért dudál ez a szél.
Egy szál zenész magában
sípol, dudál a bálban.
Gazdag Erzsi
Hófehér a város,
Lehullott a hó,
Jégcsap csüng az ágon,
Befragyott a tó.
Sapka nőtt a házon,
Sapkát hord a kút,
Hósapkás az autó,
Jégtükör az út.
Jégvirág a fákon,
Csillogó a táj,
Nagykabátba bújok,
Nyakamban a sál.
Szaladok a dombra,
Csiklandoz a szél,
Fürgén fut a szánkó,
Gyönyörű a tél!
Bartos Erika
Havas a házunk, havas az utca,
Reggeli szél a hajamat fújja.
Teleszór hóval, beborít dérrel,
Bújócskázom a nevető széllel.
Fa mögé bújok, utolér nyomban,
Szaladok fürgén, megelőz gyorsan.
Futok a hóban, libben a sálam,
Fütyörész vígan, sebesebb nálam.
Nyílik az ajtó, törlöm a lábam,
Meleget ont a kályha a házban.
Zörren az ablak, Szél koma rázza,
holnap is eljön, ezt dudorássza.
Susogó karját búcsúra inti,
Hópihecsokrát szanaszét hinti.
Bartos Erika
Pakolunk már,
hull a hó, kopog a jég,
Daisy fázik, téli éj, téli éj.
Hógolyóznak a gyerekek,
éjjel, pedig tüsszentenek.
Alszik a medve,
nincs felkelni kedve.
Bújj ki medve barlangból, barlangból,
ha nem bújsz ki,
én megyek be haragból, haragból!
Fázom, didergek,
hóembert építek.
Fenyők dicsekednek:
hóból angyalt készítek.
Baley csenger
Sejtelmes fény ragyog,
szikrázó jégcsapok
csüngnek a házakon
reggelente.
Hallgasd a szél dalát!
Hócsipke, dérkabát…
ez való télen
a fenyvesekre.
Száz kémény füstölög,
tölgyesek, bükkösök
álmodnak hó alatt
szenderegve.
Nézd a domb oldalát!
Hósipka, hókabát,
hópaplan simul
a végtelenre.
Ág rezdül reszketőn,
hó hull a hegytetőn,
hócsipkét ringat már
minden faág.
Hófelhős ég alatt
hóbortos szél szalad,
halk nótát dúdol;
az ünnep dalát.
Mentovics Éva































