A tökfélék családjába tartozik a sokféle tökfajtán kívül

a cukkini, az uborka és a patisszon is:

a „kobakosok” egész évben ellátnak minket vitaminnal

és élelmi rosttal.

Akárcsak a paprika és a paradicsom, a sütőtök is

az Újvilágból indult hódító útjára, pontosabban

Közép- és Dél-Amerikából: az indiánok kedvelt eledele volt.

Sok száz éve Európa-szerte ismert és kedvelt zöldség.

Hazánkban is nagyon régóta termelik,

általában a kukoricásban volt a helye.

A második világháború után néptápláléknak számított.

A legjobb ízű sütőtök Nagydobos és környékén terem,

ahol minden évben dínomdánommal egybekötött sütőtökünnepet is tartanak.

Élettani előnyei

A sütőtököt régen a népi gyógyászatban

máj-, vesebetegségek esetén alkalmazták,

jótékony hatással van a szívműködési zavarokra,

égési sérülések gyógyítására borogatásként használták,

de a magja állítólag még a köszvényt is csökkenti.

A sütőtök a megfázásos betegségek hatékony ellenszere:

tüdőgyulladás, felfázás, légúti megbetegedések,

köhögés esetén hasznos.

Erősíti az immunrendszert, és rákmegelőző hatású.

Allergia és bőrpanaszok ellen is javallott.

A zöldség húsa igen gazdag karotinoidokban;

sötét sárga színe is árulkodik a sok béta-karotinról,

ami a szervezetünkben A-vitaminná alakul.

Ezenkívül C- és E-vitamin-forrásunk,

a magja pedig magnéziumot, káliumot és B-vitamint szolgáltat

a szervezetünknek az egyre ridegebb őszben.

Magas vastartalma miatt  különösen ajánlható táplálék.

Szénhidráttartalma a burgonyáéhoz hasonló.

Száz gramm sütőtök energiatartalma csupán 336 kJ (80kcal),

ezért hatékonyan felhasználható és variálható diétában.

A sütőtök könnyű emészthetősége miatt

kiváló csecsemőknek a hozzátáplálás idején –

burgonyával lazítva vagy anyatejjel, tápszerrel hígítva,

esetleg almával, körtével kombinálva.