Bugyi, Lábatlan, Csámpa –

ha azt hiszitek, hogy ezek az ország legviccesebb nevű települései,

akkor most jól figyeljetek.

Szinte hihetetlen, mennyi furcsa nevű községünk van,

amikről nem is tudunk.

Áporka
Áporka egy pici falu Pest megyében, nem messze a Dunától, már az őskortól kezdve lakott hely. A hagyomány szerint a környék Szent László király birtoka volt és kezdetben Szentkirály-pusztának hívták. A Duna közelsége miatt számos nyaraló épült Áporkán, a vízparti részekre nagyon sokan járnak kirándulni a fővárosból is.
Lakosság: 1142 fő

Beled
Ez az igencsak vicces nevű város Győr-Moson-Sopron megyében, a Rábaközben található, átfolyik rajta a Kis-Rába. Furcsa nevét a térség középkori birtokosairól kapta, az Osl nemzetiségben gyakori Belud személynév után.
Lakosság: 9343 fő

Jánkmajtis
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lévő kis falu Jánk és Majtis községek egyesítésével jött létre. Nevének első része, a Jánk a János személynév becézett változatából ered, második felét, a Majtist pedig korábban Maytisként és Tymátyusként emlegették.
Lakosság: 1690 fő

Makkoshotyka
Ez a csöpp település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól mindössze 80 km-re fekszik. Makkoshotyka nem mindennapi nevét egy Hugka nevű vitézről kapta, neki adományozta ugyanis ezt a szőlőtermesztő vidéket V. István még a 13. században.
Lakosság: 905 fő

Béb
Első hallásra ugyan Béb kevésbé tűnik viccesnek, mint Áporka vagy Heréd, a „bébi vagyok" kifejezés mégis nagyon mókás. A település egyébként Veszprém megye büszkesége, a középkorban a Béby és a velük rokon gróf Cseszneky család birtoka volt.
Lakosság: 8565 fő

Markotabödöge
Markotabödöge területén már a kőkorszak idején is éltek emberek. A Győr-Moson-Sopron megyei település két község, Morgota és Bedegh összeolvadásából jött létre.
Lakosság: 454 fő

Köröm
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település Miskolctól csupán 16 km-re fekszik a Sajó partján, igazán szép környezetben. Érdekessége, hogy a Rákóczi szabadságharc idején a Köröm melletti mezőn tartották meg az ónodi országgyűlést, aminek tiszteletére egy II. Rákóczi Ferenc emlékpark épült.
Lakosság: 1351 fő

Ököritófülpös
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében fekvő települést csupa fura nevű falu határolja – körbeveszi Győrtelek, Kocsord, Porcsalma és Csenger. Neve a határrész nevéből vált településnévvé, eredetileg olyan helyet jelölt, ahol ökröket tartanak: ökor+itó (itató). A Fülpös helynév a latin Philippus személynévből alakult át Fülpössé.
Lakosság: 1908 fő

Rum
A kis község neve egyáltalán nem áll összefüggésben az alkohollal, eredete ennél kevésbé vicces és izgalmas. Rum a német Ruhm személynév vagy a Rummy családnév után kapta a nevét. Ha erre járunk, semmiképpen ne hagyjuk ki a Széchenyi kastélyt, eszméletlenül szép.
Lakosság: 1300 fő

Sikátor
Sikátor egy kicsi falu Győr-Moson-Sopron megyében, Győrtől 35 km-re fekszik. A településről először a 14. században írtak, akkor Sykator néven, ami latinul szűk utcát, szőlők közötti „vakutat" jelent. Korábban a térségben virágzott a szőlőtermesztés és a mezőgazdaság, ma már szinte alig lakják a falut.
Lakosság: 305 fő

Szalonna
Miskolctól 50 km-re fekszik ez a kis falu, nem is olyan messze a világörökség részét képező Aggtelek-Jósvafőtől. Bármilyen furcsa is, nevét nem egy ételről, a szalonnáról, hanem egy sós vizű forrásról kapta, valószínűleg a slana (sós) szóból ered az elnevezés. Ha erre járunk, érdemes megnézni az Árpád-kori református kőtemplomot.
Lakosság: 1056 fő

Terem és Őr
Önmagában ezeknek a településeknek a neve nem is lenne vicces, Mátészalka felé közeledve azonban van egy útelágazás, ahol a tábla jobbra Terem, balra Őr községeket mutatja. A két falunak az útjelző táblán kívül egyébként nincs semmi köze egymáshoz, Terem a román-magyar határnál fekszik, Őr pedig Mátészalkától 10 km-re.
Lakosság: Terem alig 700 lakosa közül még ma is sokan tanyákban élnek, Őr településen 1431-en laknak.

Tyukod
Tyukod község Teremhez és Őrhöz hasonlóan szintén Mátészalka közelében fekszik, korábban szerepelt Tenykod, Tenykowd, Egyedkuttya és Eketyukod néven is. Hogy miért kapta a falu végül a Tyukod nevet, arról több legenda is él. Van, aki úgy tartja, hogy az ősi, Tyukodi nemzetségtől ered a név, van aki pedig a tyúk szóra eredezteti.
Lakosság: 1901 fő

Vatta
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település egy 11. században élt pogány vezérről, Vatáról kapta a nevét. A 15. században a falu még két önálló község volt, Alsó- és Felsővatta, majd idővel ezek összeolvadtak. Vattán született egyébként az egykori miniszterelnök, Szemere Bertalan.
Lakosság: 930 fő