A tükör mindennapi tárgyaink közé tartozik.

Története, mint a mindennapi dolgoké általában, messzi múltra tekint vissza.

A tükör természete kettõs:

egyik oldala matt és hétköznapi, a másik csillogó és megérthetetlen.

A velencei tükör
Anatole France egyik történetében egy erényes és vonakodó asszonyról ír, aki az épp Velencébe utazó gyóntatójától egy szép tükröt kér ajándékba. Az atya megérkezésekor azonban egész más tükörrel áll elő: egy koponyával – mondván: ön majd egyszer nagyon fog hasonlítani erre. Az asszony másnap enged kérője unszolásának. Az igaz velencei tükör azért más.

Róla még a férfiak is hallottak: a velencei tükör a tükrök szülőanyja volt. A XVI. században ugyanis a gyártmányairól világszerte ismert s dicsért velencei, muranoi üveggyárban felfedezték az üveg tükrök készítésének és tökéletesítésének titkát: a higanyborítást, mely sokkalta ragyogóbb és élethűbb képmást mutat a beletekintőnek.

Tükrök az ókorban
Persze a tükörnek nemcsak anyja, de ükanyja is van. A tükör korai megjelenési formái a bronzművességhez kapcsolódtak. A legrégibb tükrök bronztükrök (később vas- és óntükrök) voltak, ezeket csiszolták fényesre, ám így is alig érték el a későbbi ezüsttükrök fényvisszaverődésének a 70 százalékát! A késő vaskori kelta sírokban szintén sokszor fordulnak elő nyeles bronztükrök.
A görög kultúrában jellegzetes használati tárgy: talapzata általában egy khitonba öltözött bronz nőalak, fején a tükörlappal, amelyet öntött állat- vagy szirénfigurák díszítenek. A hátlapon gyakoriak a főként fürdőző nőket vagy Aphroditét ábrázoló képek.

Állítólag Heléna, amikor Párist követve lelépett unt férje oldaláról, még tükreinek becsomagolásáról sem feledkezett meg.
A római szépségek pedig rabszolganőikkel tartaták tükreiket öltözködés közben, ám miután felfedezték, hogy az ezüst a legalkalmasabb a szépség megpillantására, az alsóbb körök is tükörvásárlókká váltak. Plinius a keresztény időszámítás első százada végén arról panaszkodott, hogy Rómában minden szolgáló ilyen tükrökkel akar bírni. A tükör tehát még inkább szárnyra kelt, és immáron a szobában is uralomra tört - egész alakos formában…

Drága tükrök
Természetesen ezek a tükrök iszonyú pénzbe kerültek… Seneca állítása szerint többe került egy ilyen tükör, mint a köztársaság idejében a szegénységben és nyomorban elhalt vezérek árva gyermekeinek a kiházasítása vagy jegyajándéka. Egy-egy darab árát emelte a szokásos, pompás (elefántcsontból készült, drágakővel kirakott) ráma is.
Visszatérve az emlegetett XVI. századba, a tükör továbbra is a fény és a pompa rekvizituma. Bár Velencében megtiltották tükörkészítés titkainak nyilvánosságra hozatalát, a XVII. századra a minőségi tükörkészítést London és Párizs mesterei is megtanulták. Az árak továbbra is egetverőek, főleg a nagyalakú díszes változatok esetében. A társadalmi elit köreiben olyannyira elterjedt a tükör, hogy például a versailles-i királyi palota fényűző pompájának jelentős része is csodálatos tüköralkotásainak köszönhető. 

A tükör manapság már elérhető áron is beszerezhető, igaz akad olyan is bőven, amely csak a havi kereset többszöröséért mutatja meg a titokzatos valóságot.

Elterjedt hiedelem:

ha a tükör összetörik, bajt jelent.

Ha éppen lány törte el a tükröt, 7 évig nem megy férjhez.

Ennek a nálunk elterjedt babonának világszerte akadnak rokonai.

Az afrikai zuluk például nagyon félnek a vízbe nézni,

mert akkor ott megjelenik tükörképük,

és attól tartanak, hogy azt a krokodilus elragadhatja.
 

Ha a tükör eltörik, ez a szellem bosszút áll.

Ily nézetek magyarázzák meg, hogy a kőkorszaki,

nekünk szinte elképzelhetetlenül nehéz viszonyok közt élő emberek

miért készítettek fáradságos munkával "haszontalan" tükröket;

s ha már annyi időt pazaroltak készítésükre,

miért temették el a halottakkal.

Amerika aztékjai például

tükröket csiszoltak obszidiánból,

s e tükrök nagy számban kerültek elő a feltárt sírokból.

Egyiptom ókori emlékei között is sok tükör akadt.

A holtak tehát magukkal vitték a sírba a tükrök szellemét.

A valóságot - ez esetben a fénysugár szabályos visszaverődését a tükörlapon -,

különböző történelmi-társadalmi viszonyok közt élő emberek

más-más módon fogták fel.

Tükör a mesében - ki a legszebb a vidéken?

Hófehérke meséjében a gonosz királyné

a tükörben levő szellemtől kérdezi meg, ki a legszebb országában?

A régi orosz babona szerint az a lány,

aki az újév első percében - kezében égő gyertyával -

belenéz a tükörbe,

háta mögött meg fogja pillantani jövendőbeli férjét.

E. T. A. Hoffmann egyik novellájában -

amelyet Offenbach is feldolgozott operájában -

az ellopott tükörképről ír.

Ezért is vált a tükör varázseszközzé, szellemidéző szerszámmá,

amelytől a jövendőt kérdezték.

7 tükrös babona, amit fontos tudnunk

1. Ha a tükör összetörik- 7 évig bajt hoz a házra.
2. Ha a tükröt egy hajadon, vagy egy nőtlen ember töri el, akkor 7 évig nem nősül meg, vagy nem mehet férjhez.
3. Ha a tükröt egy hajadon, vagy egy nőtlen ember töri el, akkor 7 évig nem nősül meg, vagy nem mehet férjhez.
4. Ha a tükröt egy hajadon, vagy egy nőtlen ember töri el, akkor 7 évig nem nősül meg, vagy nem mehet férjhez.
5. Ha halottas házban nem takarják le a tükröt, a halott a tükörben megjelenik, kísérteni fog. A tükörről a leplet a gyászmise után lehet csak levenni. (Máshol a hetedik hét végén szabad csak leleplezni, így szól a babona)
6. Tükör előtt tilos gyertyát gyújtani, mert átjárnak rajta a szellemek.
7. A tökröt, ha küszöbre tesonák:zünk, vagy az ajtóval szembe tesszük, akkor az ártó szellemek megriadnak saját képüktől és nem tudnak bejönni a házba. (Ennek a magyar babonának mását a feng shuiban is hasonlóan tartják)
8. A hálószobába tett tükröt is baljósnak tartják, de ha a tükröt az ágy alá dugjuk, akkor a rossz álmot visszafordíthatjuk a segítségével.
9. Érdemes a szerelmünket meglesni fésülködés közben, mert ha a tükörben a hátát nézi, akkor csalfa természetű, szereti, ha "utána néznek", míg ha nem nézegeti magát hátulról, akkor hűséges természetű.

A babonák sokasága fűződik a tükörhöz, s a tükröződéshez.

Sokan hajlanak hinni ezekben, mások kinevetik a babonákat.

Egy biztos: Inkább legyünk óvatosak a tükörrel.

Gyakori tükörbabonák:

- A tükörben a lélek képmását látjuk, tehát azért nem látszanak a tükörben a vámpírok,

mivel nekik nincs lelkük.

- Ha egy férfi és egy nő először a tükörben pillantja meg egymást,

nagyon boldog házasságban fognak élni.

- Ha egy tükör magától leesik és összetörik, a házban valaki meg fog halni.

- Ha meghal valaki, abban a házban minden tükröt le kell takarni,

hogy a halott szelleme nehogy csapdába essen.

Bizonyos hiedelem szerint az ördög kifejezetten ezzel a céllal találta ki a tükröt.

A gyakorlatibb magyarázat alighanem az, hogy a gyászolók

egyszerűen nem szerették a saját látványukat ilyen állapotban.

- A színészek között gyakori babona, hogy rossz szerencsét hoz,

ha valaki válla fölött pillantják meg saját tükörképüket.

- A lányok megláthatják leendő férjüket,

ha a tükör előtt ülve fogyasztanak el egy almát, megfésülik a hajukat,

majd belepillantanak a tükörbe: a hátuk mögött felsejlik a férfiú képe.

- Ha hajadon lány tör össze tükröt, hét évig nem fog férjhez menni.

- Ha egy tükörnek csak három oldalon van kerete,

az azt jelenti, hogy egy boszorkány arra használta,

hogy a messzi távolba lásson vele.

- Az ősi Kínában úgy vélték, hogy a tükör elijeszti a gonosz szellemeket,

és ha a tükör eltört, a védelem elveszett.

- Viharban le kell takarni a tükröket,

mert a villámlás kiengedi belőlük a csapdába ejtett szellemeket.

- Gyertyafénynél tükörbe nézni balszerencsét hoz.

A félelem érthető: a tükörkép ijesztő, hiszen pont úgy néz ki az ember,

mintha zseblámpával alulról világítaná meg az arcát...