Előfordul az néha, hogy véletlenül olyasmire bukkan az ember,

amire nem is számított volna.

A most következő lista minden egyes darabja

vagy másnak indult eredetileg,

vagy egyszerűen egy hibának köszönhetően jött létre.

Ma pedig már nem tudjuk elképzelni az életünket nélküle.

Mikrosütő

1945-ben a Raytheon amerikai fegyvergyártó vállalat egyik mérnöke

azt vette észre, hogy megolvadt a csokiszelet a zsebében,

miközben a katonai radarokhoz használt magnetronnal

(ami tulajdonképpen mikrohullám előállítására szolgáló vákuumcső) dolgozott.

Amikor rájött, hogy a sugárzás olvasztotta meg a csokit,

Percy Spencer nekiállt és kifejlesztette az első mikrohullámú sütőt.

Más kérdés, hogy ma aligha ismernénk rá,

hiszen az első készülék másfél méter magas volt.

Jégkrém

Bő száz éve, 1905-ben történt, hogy a 11 éves Frank Epperson

éjszakára kint felejtette az üdítőkészítő készülékét az udvaron.

(Merthogy akkor még házilag – is – készítették a cukros löttyöket.)

Másnap reggelre a fadarab,

amivel a vizet és az üdítőport szokta volt összekeverni, belefagyott a vízbe –

és máris létrejött az első jégkrém.

Más kérdés, hogy még húsz évnek kellett eltelnie,

mire az akkor már felnőtt Epperson erre visszaemlékezve

végül nagyüzemi módon is elkezdte gyártani az édességet.

Keksz csokidarabokkal

Történt egyszer (avagy hol volt, hol nem volt),

hogy a Massachusetts állambeli

Wakefield Toll House nevű műintézmények kocsmárosa

csokis desszertet akart készíteni a vendégeknek,

ám a csokidarabok nem olvadtak meg rendesen.

A vendégek viszont imádták... mit mondjunk, meg tudjuk érteni.

Tűzijáték

Könyvek tucatjai születtek már a tűzijátékokról,

így most csak egy mondatban mesélnénk el a történetet.

A 2000 évvel ezelőtti Kínában feltalált tűzijáték

a legenda szerint akkor született meg,

amikor egy szakács véletlenül összekevert faszenet,

ként és salétromot – az külön érdekesség,

hogy akkoriban mi minden volt egy kínai konyhában.

Mindenesetre hála istennek megszületett a tűzijáték,

így van mire sok-sok millió forint közpénzt elkölteni augusztus 20-án.

Viagra

A Viagra feltalálásának története legalább olyan közismert,

mint a tűzijátéké.

A Pfizetr gyógyszergyár eredetileg szívgyógyszer kifejlesztésén kísérletezett.

Amikor kiderült, hogy a gyógyszer mellékhatásaként

a szívtől meglehetősen messze lévő szervbe is bőven kerül vér,

rájöttek, hogy alighanem az ezredforduló

egyik legfontosabb készítményét találták fel.

Play-Doh

Az egyik legelterjedtebb gyurmamárka

eredetileg tapétatisztító akart lenni.

Nem árt tudni,

végül is érdekes kísérlet lenne a falat összefirkáló gyerekeket rávenni,

hogy gyurmával tüntessék el a műalkotásaikat.

Kávé

Ez is egy közismert történet egy abesszin vagy etióp kecskepásztorról,

aki megfigyelte, hogy állatai feldobottakká válnak,

miután egy bizonyos növény bogyóiból ettek.

Természetesen ő is kipróbálta és miután megbizonyosodott a hatásról,

elvitte a bogyókat a helyi imámhoz,

aki egy idő után rájött, hogy a bogyó sokkal jobb ízű,

ha megpörköli, és vízben megfőzi.

Chips

Jó másfél évszázadot utazunk vissza az időben,

egészen 1853-ig, amikor is

egy bizonyos George Crum nevű szakácsnak hirtelen elege lett

az egyik kekec vendégből, aki folyamatosan visszaküldte

a konyhára a sült krumplit, azzal, hogy nincs eléggé átsülve.

A bedühödött konyhafőnök fogta

és egészen apró karikákra vágta a burgonyát,

alaposan megsütötte, majd megsózta.

A találmány azonnal kirobbanó sikert aratott New Englandben,

ahol egészen sokáig Saratoga Chipsként emlegették

(ebből nem nehéz kitalálni, hogy szakácsunk

Saratoga városában boldogította a kuncsaftokat).

10 - Szacharin

A mesterséges édesítőszerek legismertebb típusa Constantin Fahlberg vegyész nevéhez kapcsolódik. Pontosabban inkább a kezéhez, melyet munkájából visszatérve nem mosott meg. Fahlberg 1879 környékén kőszénkátránnyal kísérletezett, és a történet szerint hazatérve, koszos kézzel fogott meg egy péksüteményt, ami a szokásosnál jelentősen édesebbnek tűnt. Megkérte feleségét, hogy kóstoljon meg egy másik darabot, de annak normális volt az íze. Másnap visszatérve laborjába, a kísérletei környezetében szintén felfedezte az előző napi édes ízt. Az anyagból később kristályos édesítőszert készítettek, a fogyókúrázók és cukorbetegek nagy örömére.

9 - Smartdust



Smardustnak hívnak minden olyan apró elektromechanikai rendszert (robotokat, szenzorokat, és egyéb eszközöket), melyek képesek fény, hang, hő, regések vagy kemikáliák érzékelésére, és ezeket az észleléseket vezeték nélküli módon képesek továbbítani. Jamie Link 2003-ban az egyetemista feltalálók versenyén a fődíjat nyerte el véletlen felfedezésével, amivel káros vegyi anyagok vagy kórokozók válnak észlelhetővé, illetve képes rákos sejtek elpusztítására is testen belül. 

8 - Coke

Az 1930-as években a CFC-k (az ózonréteget súlyosan károsító, klórozott-flurozott szénhidrogének) még nem számítottak veszélyes anyagnak, így számos kísérlet folyt velük kapcsolatban. A DuPont cég vegyészmérnöke, Roy Plunkett egy új típusú CFC-vel dolgozott, amit TFE-nek hívnak. Az eredetileg hűtőanyagnak szánt anyagot sósavval akarta reakcióba hozni, ehhez a TFE-t elgázosította, és nagy nyomáson tartályokban tárolta. Amikor eljött a kísérlet ideje, azt tapasztalta, hogy a tartályokban gáz helyett csak fehér pelyhek találhatóak. Ekkor még nem tudta, hogy ez az anyag hamarosan emberek millióinak életét fogja megkönnyíteni a konyhai munkák során. 

6 - Vulkanizált gumi

Charles Goodyear egy évtizedet szánt arra, hogy a nyersgumit melegben és hidegben is rugalmassá, ellenállóvá tegye, ám semmilyen segédanyag nem látszott erre alkalmasnak. A kísérletek során egyszer gumit, ként és ólmot hagyott a forró tűzhelyen. A keverék ugyan elszenesedett, megkeményedett, de továbbra is használható volt. Ez jelentette az áttörést, amit azóta több ezer féle termék használata során élvezhetünk.

5 - Bakelit

1907-ben a sellak volt az legelterjedtebb szigetelőanyag az elektromos eszközökben. A sellak Délkelet-Ázsiában élő rovarok páncéljából készül, importja, feldolgozása bonyolultnak és költségesnek bizonyult. Leo Hendrik Baekland, dán mérnök ezt az anyagot próbálta kiváltani valami mással. Kísérletei során végig egy hőre lágyuló anyagra számított, a végeredmény mégis egy olyan matéria lett, ami ellenáll a magas hőmérsékletnek is, deformáció nélkül. Az anyag neve a feltaláló után bakelit lett, ami az első műanyag lett a világon. A bakelitet a mai napig előszeretettel alkalmazzák előnyös tulajdonságait miatt, szigetelőanyagként és burkolatként egyaránt.

4 - Radioaktivitás

Két szó, amit nem szeretünk egy mondatban hallani, a "ajjaj!" és a "radioaktív". Henri Becquerel egy véletlennek köszönheti, hogy rájött ennek a láthatatlan sugárzásnak a tényére. Becquerel 1896-ban két dologgal kísérletezett, fluoreszcenciával (elektronok gerjesztésével és az általuk kibocsátott sugárzással), valamint a frissen felfedezett röntgensugárzással. Arra volt kíváncsi, hogy a napon hagyott ásványi anyagok bocsátanak-e ki röntgensugarakat, miután visszavitte őket a laboratóriumába. A kísérleteket azonban télen végezte, sokszor egy hét is eltelt napsütés nélkül, ezért az ásványokat a fiókban hagyta a fotográfiai filmek mellett, melyekkel a röntgensugárzást fogta fel. Azt vette észre, hogy az uránérc akkor is "nyomot" hagyott a filmen, ha előzőleg nem kapott besugárzást. Később, Marie és Pierre Curie-vel együttműködve jöttek rá a radiokatív bomlás tényére.

3 - Mályvaszín

1856-ban, az akkor 18 éves William Perkin mesterséges kinint (lázcsillapítót) kívánt létrehozni, a malária tüneteinek enyhítésére. A kísérletek során egy sűrű, szép mályvaszínű keverék keletkezett, ami az első mesterségesen előállított festék lett. Nagy előnye volt a természetes színezékekkel szemben, hogy színe intenzívebb, ragyogóbb volt, és nem fakult ki a mosások során. Ezt a mályvaszínű anyagot nem csak ruhaanyagok színezésére használták a későbbiekben, hanem biológiai kísérletek megfestésére is, amivel Paul Ehrlich német biológus az immunológia és kemoterápia úttörőjévé is vált.

2 - Pacemaker

A kórosan gyors és a kritikusan lassú pulzust a szív szinuszcsomójának nem megfelelő működése okozza. Mivel a szinuszcsomó is elektromos impulzust bocsát ki, a szív kívülről is ingerelhető (pl. defibrillátor), egy apró eszköz és néhány vezeték segítségével helyreállítható a megfelelő ritmus. Az eszköz feltalálása korántsem volt ilyen tudatos. Az amerikai Wilson Greatbach olyan eszközt szeretett volna létrehozni, amivel a szívzörejek akusztikusan rögzíthetővé válnak. Véletlenül azonban egy rossz elektronikai elemet cserélt ki az áramkörben, aminek következtében egy olyan elektromos készüléket kreált, ami 1,8 milliszekundumig impulzust bocsát ki, majd egy másodpercig várakozik, ezután ugyanez ismétlődik, amíg az áramforrás bírja. Ez azt jelentette, hogy eltaláta a közel tökéletes szívritmust. A pacemaker az 1950-es évektől vált beültethetővé, ekkor találták fel a nagy méretű elektroncsöveket leváltó apró tranzisztorokat. Segítségével ma már teljes életet lehet élni, és az áramforrás feltöltése vagy cseréje is egy apró beavatkozással elvégezhető.

1 - Penicillin

A penicilin a XX. század egyik legnagyobb felfedezése, számos betegség gyógyítása ennek a természetes antibiotikumnak köszönhető. Alexander Fleming a trehányságának köszönheti a penicillin felfedezését. 1928-ban szabadsága előtt nem fektetett nagy hangsúlyt laborjának kitakarítására, és egy héttel később visszatérve egy addig nem látott gombafajt talált a mikrobiológiai kísérletein. Érdekes módon ennek a gombának a környezetében nem talált baktériumokat, ami arra utalt, hogy az újonnan felfedezett anyag antibakteriális képességekkel bír. A penicillin a legszélesebb körben használt antibiotikum, melyet ma is számos baktérium által okozott fertőzésnél használnak.